Századok – 1887
Értekezések - BARABÁS DOMOKOS: A tatár rabok váltságdíja az 1657. sept. 2-iki szamos-újvári partialis gyűlésen 427
a szamosujváéi gyűlések. 429 hogy meg kell engesztelni a szultánt és ki kell váltani a rabokat.1 ) A fejedelmet meglepte a rendek elhatározása, s kellemetlenül érintették a felvetett kérdések. Hamarjában nem volt mit válaszolnia. Másnapra igérte tehát a válasz beküldését, a fejedelmi propositiókkal együtt. 2) 3-án újból együtt voltak a rendek és felolvasták a fejedelmi propositiókat. »Kívántuk volna, hogy az kinek mostani öszvegyűlését is az bő irgalmú istennek reánk árasztani szokott klmességéből bálaadó örvendezéssel kezdhetnők el,« de isten másképpen határozott. Kéri a rendeket, hogy isten sujtoló ostorát keresztyéni türelemmel viseljék el, mert hiszen »az emberi okosság haszontalan, s minden szorgalmatosságunk igen gyönge pais az magosságbóli kézből reánk rótt nyílnak megtompítására.« 3) Elbeszéli aztán a háború részleteit. О elődei dicséretes példáit követve, az ország barátainak szaporítására és ellenségeitől jöhető romlásoknak megelőzésére törekedett; tanács-urai tudták a dolgot, s a máramarosi gyűlésben az egész országgal közölte. Előadja, hogy mit tett a szerencsétlenség nehéz napjaiban, s végre kéri a rendeket, hogy az időszerűtlen kérdések tárgyalását más alkalomra halasztva, gondoskodjanak a porta megengeszteléséről és a rabok kiváltásáról. О maga is kész mindenben segítségökre lenni. Azonban a rendek tudni akarták először, hogy kik tanácsolták a szerencsétlen háborút. Kérdőre vonták a jelenlevő tanácsurakat, Barcsayt, Rhédey Ferenczet, Haller Gábort, Basa Tamást és Petky Istvánt. Ezek mentegették magokat, a hogy tudták. Yelök csak a háborút közölte a fejedelem, de az okokat nem. Ok, ha tanácsolták is a svéd szövetséget, de kikötötték, hogy a háború a porta beleegyezésével történjék.4 ) Midőn ők a háború okait Kemény Jánostól kérdezték, ki ezt a svéd szövetség érdekében idő előtt nyilvánosságra hozni nem tartotta czélszerűnek, azt felelte, hogy ha az inge tudná, még azt is elégetné.5 ) Ezen válasz az ingerültséget a rab Kemény Jánosra zúdítá s jelen levő fiai, Simon és Eerencz csak nagy nehezen tudták kivinni, hogy atyjukat kihallgatás nélkül el ne ítéljék. Három-négy nap telhetett el ezen kérdések tárgyalásával, s még a fő dologban mit sem határoztak. Pedig ott várt Kemény Jánosnak egy szolgája, Ráduly László, a fejedelemnek és az országnak szóló memorandummal, kérve, hogy találjanak valami módot 1) Krauss,SiebenbüvgischeChronik I.Th. 302.1., Tört. Kalászok 43.1. 2) Krauss 302. 1. 3) Szilágyi S., Erdélyi O. E. XI. k. 288. 1. 4) Horváth K. naplója. Thaly Tört. Kalászok 43. 1. 5) Krauss 305. 1.