Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - I. közl. 400

426 GR. LÁZÁR MIKLÓS. ERDÉLY FŐISPÁNJAI. folytatta a liadmtiveleteket. Midőn ez év vége felé Rákóczy az erdélyi had folytatásával ujolag Károlyit bizta meg, az erdélyi hadat Pekry vezérlete alatt hagyta: »az magyarországi hadak directe az ő kegyelme (Károlyi) commendójátúl, az erdélyiek penig az kegyelmedétől fognak függeni.« Az ellenség által kinyomattatván Erdélyből, azután Magyarországon látjuk működni seregével, Trencsén körül is. Eejérmegye főispánja czímét viseli ezután is, ezzel találjuk Homonnán 1709. január 28-án kelt levelén.1

) Meghalt 1709-ben márczius 6-án. Cserei szerint: »hirtelen hala meg Mármarosban, ott is temeték el.« Haláláról Rákóczy is Munkácsról Károlyihoz márczius 8-án irt levelében ekként tesz említést : »Mivel tegnapelőtt rövid betegsége után Generalis gróf Pekri Lőrincz tanácsúi' hívünk ez világbúi kimúlt: regimentje vacantiában levén, elvárom kegyelmed candidatióját a colonellus iránt.« Mint református halt meg ; vallását ismét megváltoztatta. Hogy első neje Csókási Judith, annak kimutatására hiteles adatra nem akadtam ; második neje : gróf Petróczy Kata Szidónia, Petróczy István és Thököli Erzse leánya. Viszálkodó természetiért, meggondolatlan nyilatkozataiért és kétszínűségeért nem kedvelte őt Rákóczy. Az ózdi kastélyt, melyet Kővári László a XYI. század közepén épültnek vél, Orbán Balázs szerint e Pekry Lőrincz építteté. GRÓF LÁZÁR MIKLÓS. Thaly, Történ. Kalauzok.