Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - I. közl. 400

414 GR. LÁZÁR MIKLÓS. / lett, hogy ez évben, azon időben, mikor Bethlen Miklós Kún Ilonával elmátkásodott, már tanácsur, kiderül Bethlen soraiból. *) Az 1673-ik év eseményei közt érintve van Bethlen János Históriájában azzal, hogy nagyon vágyván a csiki főkapitányságra, annak elnyerése végett Daczó János elmozdításában működött egy párttal az udvarnál. Ekkor, s még később is, Teleki Mihály párthíve. A Bánffy Dénes notaperében 1674-ben mint birót látjuk. Meghalt 1676 ban. Második neje : Thoroczkai Kata,2

) Ugrón András özvegye. Gyermekei : Zsófia vargyasi Dániel Péterné, Borbára Bethlen Sámuelné, Klára Bethlen Elekné. Előjő hévizi előnévvel is. 3

) M.-Gyerömonostori Kemény Simon. (Lásd Udvarhelyszék.) Kemény Simon, Kemény János és Kállay Kata fia. Született 1633-ban »karácson hetiben.« Bejárója II. Rákóczy Györgynek 1652-ben, mely fejedelemtől ez év octob. 11-kén útlevelet nyer, hogy a Zrinyiek és Yelencze meglátogatására, mehessen, a következő év tavaszán került haza, és ez év október havában Rákóczy Görgényből maga mellől beküldé Moldvába Kemény Jánoshoz a szucsavai vár bevétele tájt. 1654. ápril 14-kén egybekelt Bonyhána Zólyomi Miklóstól elvált Alia Máriával, Alia Sámuel et Lorántffy Kata leányával Az 1657-ki lengyel hadjáratkor ő is kiment atyjával, de nem sokáig tartózkodott Lengyelországban; bátyja, Kemény Boldizsár, holttestét kisérte onnan be Erdélybe. Ez évben Rákóczy őt Udvarhelyszék főkapitányjává tette. 4

) Fejérmegyének mind a két főispánja tatárfogságban levén, ő mint a megye főispánja is szerepel már 1658-ban ; e tisztséggel, és az udvarhelyszékivel találjuk egy 1659. január 28-kán kelt levélben is. A Rákóczy eleste után Magyarországra ment ki. 1660. augustus 21-kén halt el neje, kit csak a következő évben május 8-kán temettetett el a mogyorói tomplomban. Midőn Kemény János Aranyos-Medgyesről, hadat vezetve, bejött, 1660. őszén, Kemény Simonra bízta kézre keríteni Bar') Önéletírása. 2) Mikola szerint Erzsébet. 3) A hévizi birtokot adomány utján atyja 1630-ban kapta. 4) Kemény János 1658. ápril 10-kén kelt Memorialejábau ily kérdés áll : »Kemény Simonnak az tisztelt Rhédei uram vagy urunk conferálta-e, s micsoda alkalmatossággal.«