Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

42 BÁTHORY F,S BETHLEN VISZONYA Többszörösen említik, mint ki egyházi és tudományos téren előkelő szerepet játszott. Egyházi működéséről a jasszii zsinaton Vazul Lupul vajda alatti » Kimmel Libri Synodorum eeclesiae orientális Jenae 1843.« bővebben szól. A tudomány terén való jelentőségét mutatja az, hogy már 1634-ben, midőn a Pezára (Kyjow melletti kolostor) archimandritája vagyis apátja volt, ott és Winnikibeu valamint más helyeken latin iskolákat állított, a mivel a jezsuitákat nagyon magára haragítá, mert ők akarták az ifjúság nevelését kizárólagosan vezetni, de még azt sem akarták tűrni, hogy a dissidensek az ilyen dolgokban önállóan járjanak el. Ebből az említett iskolákban sok zűrzavar támadt s az ügy egészen a királyig, IV. Ulászlóhoz vitetett. (Grahomski lengyel müve: IV. Ulászló levelei. Krakó 1845.) A király Lembergbeu 1634. okt. 29-én kelt igen éles levelében felhívta a Pezára kolostor apátját, ne éljen vissza hatalmával, zárja be iskoláit s távolítsa elWinnikiből Ivaskovicz Athanasius. Litopolski Bnrlaan és Kanafolszki Kristóf szerzeteseket és tanítókat, mert az ifjúságot kihágásokra bujtogatják. Egyúttal ugyanazon kelettel a király а vinnikii starostához azon határozott parancsot intézte, vigyázzon a királyi rendelet végrehajtására, hogy a jezsuitáknak és iskoláiknak nyugtok legyen. E rendelet 1634. nov. 27-én Varsóban megujíttatott azért, mert Mohila Péter az elsőt nemcsak figyelembe nem vette, hanem — a mint egyenesen föl van említve — alig egy havi időben új iskolákat is nyitott. Meghalt 1647. január l. 9) Egy 1608. okt. 10-én Jassziban kelt okmány szerint. Közli ] ín y dm I. 10

) Kodreslcu román nyelvű Okmánytára. Jasszi 1852. V. n) Mint számos okmány bizonyítja Moldva vajdája. 12

) Anyja Erzsébet levele Sapieha Leohoz. 13

) Említi az 1606. marcz. 15-én kelt okmány Haydennél III., és egy másik 1606. május 12-én Jassziban kelt okmány Melchisedehné!. u) A suczaviczai kolostor 1597. jul. 12-én kelt alapító levele szerint s egy másik 1597. aug. 2-ki okmányban Haydennél III. Irénnek neveztetik. 15

) Suziecki : A régi Lengyelország leírása. Krakó 1864. VI. — Hajnocha : Történeti rajzok. III., és Papiu Ilarion román kincsesháza II. 16

) A suczaviczai kolostor alapító levele többszörösen említi. 17

) Buezacz ura volt ; ez a hely ősi fészke a moldvai történetben gyakran említett Buczaczki-aknak. (Sadok Baracz müve Buczaczról. Lemberg 1882.) Jurecki műve III, ki fölemlíti, hogy a Potockiak nemzedékrendjét Kalicki müve után közli. 18

) Hajnocha id. műve. Katalinról szól az 1597. jul. 12-ki okmány, melyben Alsó és Felső-Korodnik falvak a suczaviczai kolostornak adományoztatnak. Ugyanez okmány azt mondja, hogy addig Mohila Jeremiásnak csak következő gyermekei voltak : Konstantin, Regina (Irén), Mária és Katalin. E leányok férjhezmeneteléről felvilágosítást ad Potocki Miklós végrendeletének codicillusa Л'adok Ba/racznál.