Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - II. közl. 321

338 THURZÓ MÁRIA VÉGRENDELETE tavaszán idézhette törvénybe Beniczky Péter örököseit s foghatott hozzá ismét a tanúgyűjtéshez, mert bizony az első kihallgatás eredményét a költő tanúi csaknem semmivé tették, s új adatokra volt szüksége, hogy teljes készülettel jelenhessen meg a szentszék előtt. Most már sokkal könnyebben ment a dolog, mert a Beniczkyek közül Pál csekély befolyású ember volt, ki életét pozsonyvármegyei goznodi malmába visszavonúlva töltötte, Tamás az idősebb pedig — bár mind vagyonát, mind társadalmi állását tekintve — előkelőbb helyet töltött be a világban, távol Zólyomvármegyében a család micsinyai ős kastélyában lakott s nem igen volt alkalma ugy utánna nézni a pörnek, mint azt Ujfalussy tehette, ki támogatva hatalmas rokonsága által, egy pillanatig sem pihent s a szóteljes értelmében hajtotta a dolgot, nem sajnálta a pénzt a prókátoroktól; egy vagy más módon, — könnyű volt válogatni a módokban, megnyerte a vicariust s a szentszék tagjait, saját vallomása szerint tizenháromszor járt Nagy-Szombatba, informálva a bírákat, hogy Mária nem önkényt, szabad akaratának hódolva, de Beniczky rábeszélése, erkölcsi kényszerítése következtében készítette a végrendeletet s mindenfelől összetoborzott tanuk vallomásaival igazolva, hogy az özvegynek saját kezével írott más végrendelete volt, melyet Beniczky testvérhúga Lobodáné által elégettetett.2) Ujfalussy közlése szerint három vicarius előtt forgott az ügy, s az utolsó Pozsgay Miklós földvári apát és esztergomi kanonok úgylátszik föltétlenül az ő embere volt, s időközben Bartók is meghalván, a Beniczky testvérek mellett senki sem emelt többé szót a szentszéken, melynek feladata volt lelkiösmeretesen megvizsgálni, vájjon nem nélkülöz-e a felmutatott végrendelet csak egyet is azon lényeges kellékek közül, melyek az egyházi törvények és canonok értelmében érvényességéhez okvetetlenül szükségesek. És jóllehet Beniczky Péter életében igazolta, hogy Thurzó Mária teljesen eszméleténél volt végrendelkezése idején, s kijelentette a fölhívott tanuk előtt, hogy az lenne utolsó akarata, s jóllehet az oda itélt főesküt le is tette fölperesek azon vádja ellenében, hogy az özvegynek egy előbbeni végrendeletét elégette vagy megsemmisítette volna : — a biróság előtt mégis az Ujfalussy András által eszközölt tanúkihallgatás — melynek legterhelőbb része mint tudjuk visszavonatott — volt irányadó, s kifogásolván a Beniczky testvéreket, úgyis mint a végrendelet előttemezőit, úgyis mint tanukat a költő érdekében, fölperesek álláspontjára helyezs a már idézett tanúvallomások. Gr. Berényi