Századok – 1887

Értekezések - KOMÁROMY SÁNDOR: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő - II. közl. 321

ÉS BENICZKY l'ÉTER A KÖLTŐ. 325 az ujfalusi kastélyban uélkülözhetlen tanácsadó volt, s a hévvizekben néba egy-egy szép menyecske levelére írá fel a czímet király szolgálatában távol lévő urához2) ; volt kényelmes háztartása, szép fegyvereket, nemesvérü paripákat, főember szolgákat tartott maga körül, olykor-olykor ősi szokás szerint perlekedett, néha egy-egy jószágot vásárolt, hogy testvérei se panaszolkodhassanak reá, meg volt áldva gazdag, fogékony kedélylyel, hitt az istenben, szerette az embereket, ha néha ostorozá is azok gyarlóságait, atyja volt jobbágyainak, jót tett a szegények és szükölködőkkel3

) : — kell-e ennél hasznosabb s egyszersmind derültebb életpálya ? — Nagy események nincsenek kapcsolatban nevével, a korszakalkotók közé nem tartozik ; nyugodt középszerűségben élte le napjait s halhatatlanságról nem álmodott, egy kis füzet költeményt hagyott hátra, mint néhány derült vagy sötét pillanat szüleményét s halála után szárnyára vette nevét a hir s már 200 esztendő óta emlegetik őt az emberek és gyönyörködnek munkáiban. Eletének második felében Beniezky leggyakrabban Szeptencz-Ujfaluban időzött. Yizkelethy Mihálynak atyjafia volt, Thurzó Máriát még a szülei háznál leánykorában ösmerhette s igy mindig szívesen látták őt a kastélyban. Véleményem szerint nem voltak önző czéljai, midőn a gyermektelen gazdag özvegy kedvét kereste, inkább lovagias jellemének hódolt s jó szive sugallalát követve ajánlotta fel szolgálatát a mindenfelől zaklatott, s a haszonleső, halálát váró emberek egész serege által körülvett jámbor asszonyságnak, s ennek bizonyára elég alkalma volt meggyőződnie, hogy mennyire érdemes hálájára a költő. Yégső napjaiban Beniezkyn kivül mindenki csak bosszúságot szerzett Máriának, a rokonok megfeledkeztek róla, az örökösök megunván a várakozást, perrel zaklatták s még betegségében is ez viselt rá gondot, állandóan mellette tartván Judit testvérét. A külső gazdálkodásra bátyja ügyelt fel s bár mind a ketten jutalmát vették fáradozásaiknak, de azért mégsem jut eszembe vádolni a költőt, hogy egyedül saját családja érdekét kereste volna, legfeljebb is előrelátónak mondhatjuk őt, anélkül, hogy a teljes elismerést megvonnánk tőle. Hogy halálát közeledni látván az úrasszonynak, valószínűleg egyszer-másszor emlékezetébe hozta a rokonok részvétlensége mellett, a maga tökéletes szívű szolgálatait, s a végrendeletet az ő jelenléte némileg befolyásolta: azt nem merném ') Végrendelete tanúsága szerint. 2) Révay Kata Szidónia férjéhez, Ostrosith Mátyáshoz irott levelének czíinén kétségtelenül felismertein a Beniezky jellemző vonásait. О rsz. Lvtár. Nádasdy-féle levelek között. 3) Végrendelete.