Századok – 1887

Értekezések - Br. RADVÁNYSZKY BÉLA: Foglalkozás időtöltés játék a XVI. és XVII. században 289

I FOGLALKOZÁS. IDŐTÖLTÉS. JÁTÉK. XVI. ÉS XVII. SZÁZADBAN. A foglalkozás és időtöltés különböző nemei a régi korban is elegendő változatosságot nyújtottak. Ezzel ugyan korántsem akarom azt mondani, hogy a XVI. és XVII. század szórakozásai korunk élveivel versenyre kelhetnének, de az egyszerűbb erkölcsök kevesebbel is beérték és igényeikhez képest — ügyes bajos dolgaik gondját letéve, — jól is mulattak. Komoly foglalkozásban sem volt hiány. Az úrasszony dolga volt a gyermekek gondozása és — főként a leányok — nevelése x

) és a háziasszony teendőinek elvégzése. A gazdasszonykodásnak akkor megkivántató ezerféle ügyeihez és apróságaihoz jól értett minden úrasszony. Az egész háznak belső vezetése kezeikben összpontosúlt,2

) még a fejedelem-asszonyokat sem véve ki. Károlyi Zsuzsa, Bethlen Gábor fejedelem neje, korának legjelesebb gazdasszonya vala, folytonosan igazgatta a konyhát, szakácsokat és kulcsárokat. Férjéhez írott leveleiből is kitűnik ez. Egyikben kérdezi férjét, hogy mikor jön haza, »mert bizony szívem szerint konyhamester lennék akkor a kegyelmed hazajövetelekor.« Máskor meg arról tudósítja őt, hogy ő maga sütött számára egy kemencze kalácsot és egy kemencze kenyeret.3

) Már mint »electa regina« arra kéri férjét leveleiben, hogy küldene kendert, mert elfogyott az udvari leányok fonni valója, előbb azonban elmondja, hogy a reá bízott pénzügyi dolgokból mit végzett el.4) I. Rákóczy Györgyné csak úgy megfelelt ezen kötelességekx) Lásd Magyar Családélet 374. 1. 2) Bethlen M. Önéletírása 2. k. 9. 1. 3) Győri Tört. és Bég. fűz. 3. k. 193. 202. és 204. 1. 4) Károlyi Árpád czikke Budapesti Szemle 1880. évi 22. k. 282.1. SZÁZADOK. 1887. IV. FÜZF.T. 19