Századok – 1887
Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14
A LENGYEL KORONÁHOZ. 19 hogy nyiltan Rudolf királyhoz csatlakozott, ki hadvezérére a hirhedt Básta Györgyre ruházta át ez ország kormányzatát s midőn Básta Magyarországba tért vissza, tiz tagu kormánytanácsot alakíttatott az ország közigazgatásának vezetésére.1) Ha, ezzel Erdély ekkor elérhetetlen maradt a lengyelekre, ugy később, midőn Bocskay István és Rákóczy Zsigmond helyébe, kik kevéssel a vázolt események után a császár hatalmából kiszabadult ország fejedelmi székébe jutottak, Báthory Gábor került a trónra, éppenséggel veszélyessé vált az reájok. A teljes erkölcsi elfajulás daczára melybe a történet pártatlan Ítélete szerint Báthory Gábor sülyedt, a tények azt bizonyítják, hogy ott, hol politikai czélzatai valósításáról volt szó, minden irányban éles szemmel szétpillantani, az ellenfél minden gyönge-I ségét kikémlelni s a maga számára hasznosítani tudta. Nem csoda tehát, ha áthatva a kiterjedt és hatalmas Dunaállam alko-1 tásának eszméjétől, melyet korán ébresztettek s folyton érleltek benne, éppen Lengyelországot kellett az első izben megtámadandó s megbénítandó ellenfélnek tekintenie, még pedig szükségképen már azért is, mert a Mohila-féle2), Lengyelország leggazdagabb és legbefolyásosabb főúri családaival összeházasodott dynastia e részről nyerte a leghatékonyabb támogatást. A lengyel segély fenyegette meghiúsítással Báthory terveit, mert Moldva legfontosabb, részben megerősített városaiban mindenütt lengyel helyőrség állt, melyet egyes-egyedül csak ngy lehetett visszavonulásra birni, ha komoly természetű másféle bonyodalmak kényszerítenék a respublicát, hogy nehézkes és ki nem elégítő mozgósítási szervezete mellett a teljesen harczkészen, rendelkezésre álló haderőket a magukra hagyandó szomszéd országokból kivonja, s igy az eddig elfoglalt állásokat Báthory s a vele szövetkezett törökök számára kiürítse. Ezen legközelebbi czél elérése az adott viszonyok közt épen nem látszott lehetetlennek, vagy csak nagyon nehéznek. Lengyelország belügyei ugyanis mindig meglehetősen ziláltak voltak s az állam testén mindig mutatkoztak sebhelyek, melyek, ha valaki vaskos kézzel érintette őket, az egésznek sok bajt és fájdalmat okoztak. Itt nem Lengyelország ellenséges viszonyát értjük az északi szomszédállamokhoz. Ez iránybeli nehéz helyzetében az ország egy Chodkiewicz és mások hősies vezetése alatt mindig méltó maradt a lovagias hősiesség hírnevére 3 ) ; a bajt, melyre czélozunk. tisztán a pártok belső küzdelmei idézték elő. !) Felmer 209. 55, 281. 11. 2) A Mohilák nemzedékvendje alantabb. 3) Naruszewicz többször ide'zett müve kizárólag ezzel foglalkozik 2*
