Századok – 1887

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 185

TÁRCZA. 193 Szentkláray Jenő. Az 1549. és 1550. évi magyar kálvinista zsinatok helyéről. Szabad Egyház 2. sz. Szlávik Mátyás dr. A középkor. (Schlauch Lörincz beszédjére). Prot. Eyyli. és Isk. Lapok 2. sz. Táncz a XVI. században. Függetl. 3. sz. Thuri Etele. Huszár Gál élete. Prot. Egyh. és Isk. Lapuk 3. sz. Dunántúli Prot. Közlöny 1. és köv. sz. Történetírásunk egy franczia folyóiratban. P. Hirlap 21. sz. Tiirr Lajos. A naptárak és időszámításról. Dunántidi Ellenzék 2. és köv. számok. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A FIGYELŐ f. é. első füzetét —h—r. Pázmány Péterről irt tanulmánya nyitja meg, a melynek czélja Pázmány életét és jellemét főbb vonásaiban kidomborítani. Mióta Fraknói Pázmányról írt nagyszabású munkája s újabban a Történelmi Életrajzokban életírásaa megjelent : fel van derítve Pázmány élettörténete — s ez eddigelé is többeket ösztönzött arra, hogy vele tüzetesebben foglalkozzanak, önállóan próbálják kidomborítani jellemét, s Ítéletet mondjanak munkás élete nagyszabású törekvései felől. Alig csalódunk, midőn azt hisszük, hogy az előttünk fekvő tanulmányhoz is Fraknói müvei adták az inpulsust ; bár meglátszik, hogy irója a maga lábán kiván járni, s Pázmánynak főkép irodalmi méltatását tűzte ki feladatáúl. Erdélyi Pál Dayka Gábor költészetéről ír, a ki századunk elején kedvelt írója volt a nagy közönségnek, s a ki ma már-már elfeledett alakja irodalmunknak. Takáts Sándor Gvadányi leveleit ismerteti Péczelihez, a ki a legkisebb irodalmi mozgalom iránt is nagy érdeklődést tanúsított. Vachott Sándorné saját élményéi elbeszélését folytatja, Rajzok a múltból czím alatt. Csaplár Benedek Révai tanúlmányaiból közöl egy újabb fejezetet. — A »HAZÁNK« f. é. első füzetében két közlemény foglalkozik a függetlenségi harcz történetével : egyik llőke Lajosé, a ki a szabadságharcz rövid történetet nyújtja, a másik Szianyei Józsefé, a ki élet- és jellemrajzokat ad komáromi naplói kiegészítéséül. Sor- és időrendben megelőzi ezeket Radovich Lajos eredeti napló-közleménye az 1 825-ki országgyűlésről, melyet a reform párt jeles szónokának, felsőbüki Nagy Pálnak arczképe nyit meg. Iványi István : az új Bodrogvármegyéröl (a török kiszorítása után) közöl egy tartalmas czikket. Legérdekesebb közleménye e füzetnek a Szentpéteri Sámuelé: Zsarnay Pál meneküléséről 1850-ben, a ki saját maga beszéli el egy Párisból keltezett, levélben, hogy a forradalom után mily viszontagságokon keresztül menekült ki hazájából Párisba. Kerékgyártó Elek gr. Majláth Józsefnek Borsodmegye főispánjává történt felavatását, beszéli el 1790-ben. A tárczában kisebb közlemények vannak. — Az AKCHAEOI.OGIAIÉRTESÍTŐ ni. é. decz. füzetében Romer F. Ferenez a nagyváradi ezüst leletről írt ismertetését fejezi be, összehasonlítva azt