Századok – 1887
Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: Palissy élete és művei írta Farkasházi Fischer Jenő 161
TÖRTÉNET! IRODA LOM. 165 feldíszítve Páris környékéi] e nagy kéjlakok, melyek a középkor kastélyai helyére épültek, amint a modern tudomány lépett a scholasticismus és általában a humanismus a hübérvilág helyébe. A szépmüvészeteken kivül I. Ferencz a tudományt csak úgy pártfogolta. Hiszen ő alapította a latin, görög és héber nyelvtudomány számára a Collége de France-ot, az ő idejében fordíttatott le francziára a legtöbb görög és latin klassikus mű,1 ) és ő csábította be Francziaországba a nagy külföldi tudósokat. Ez időben a rotterdami Erasmus volt az északi Európa irodalmi orakuluma. I. Ferencz nem nyugodott, míg legalább rövid útra Francziaországba nem édesgette. A Horenczi Alamanni is, meg a görög származású Lascaris új hazát találtak I. Ferencz udvarában, a tudós Budé közelében. Az udvar még sohasem fejtett ki oly nagy befolyást a nemzetre, mint épen a renaissance idejében. I. Ferencz alatt, kit értelmes anyja, szellemes nővére (a hires Valois Margit) és mennye (Medici Katalin) támogatott e törekvésében, a franczia udvar a leghíresebbé lön Európában, nemcsak fényűzése — hanem szelleme és kelleme által is, valljuk be egyúttal, hogy részben azon rafinirozott udvariasság és laza erkölcsök miatt is, melynek aztán Stuart Mária ki az említett Medici Katalin felügyelete alatt nevelkedett lett legtökéletesebb typusainak és legelső áldozatainak egyike. Mindezt csak azért említjük, mert szerettük volna, ha a szerző a franczia rennaissance világát választotta volna háttérül Palissy élete ecsetelésében. Vagy nem épen ezen renaissance mozgalom fejti-e meg Palissy sokoldalú szellemi sajátságait ? Azok a vallásos mozgalmak, melyek keretéből Fischer hőse alakját kidomborítja, bár szintén érdekesek, és meg is magyaráznák Palissy életénele külső viszontagságait; de egyebet alig. Egy D'Aubigné vagy Languet életrajzához illenék inkább, mint Palissy éhez. Hogy a történeti háttér dolgában talán szerencsésebb választást ejthetett volna a szerző, ez az, mit hangsúlyozni kívánunk. Volna azonban egy másik megjegyzésünk is. Ez essay tagadhatatlanúl érdekes olvasmány ; a sikerült illustratiók és a Palissy irodalmi műveiből vett számos idézetek élvezetessé is teszik ; — de annál nagyobb kár. hogy a szerkesztésre kevés gondto fordított, hogy az pongyola. Meglátszik rajta, hogy gyorsan Íratott, mi különben a karácsonyi könyvpiaezon megjelenő könyvek közt nem ritkaság. Szerző folyóirataink hasábjain megjelent különböző r) Minek áldásos hatását Eanke különösen kiemeli és szépen jellemzi a Französische Gesch. I. kötetében.