Századok – 1887

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Bercsényi ismeretlen emlékirata XIV. Lajoshoz 1701. 1

4 HïCRCSÉNVÎ tSMF.ftRTttîX KMT,Í:KÍJ( ATA megerősítését* az országgyűlés, e czikkelyek legnagyobb részére nézve kivívta. Thököly pedig, a vele tartó magyarokkal, nyilvános tiltakozást emelt a királyválasztás és a trónöröklési jog érvénye elleu. (»Tékéli avee les Hongrois, qui étoient auprès de lui, fit des protestations publiques contre l'élection et le droit de succession.«) A császár ellenben kicsikarván a nemzettől ezt az utóbbi jogot : most már Magyarország absolut uraként viselé magát, s minden országos ügyet a saját ministerei által rendelt intéztetni, a magyarok meghallgatása nélkül. Kollonics cardinal és a jezsuiták hatalmasodának el az udvarnál ; főként a karlóczai béke megkötése óta egészen övék az uralom, a kik, hogy a császár tekintélyét erősbítsék Magyarországon : elkerülhetetlenül szükségesnek tartják megsemmisíteni mindenkit és mindent a mi a szabadságra emlékeztet. Hogy ezt foganatosíthassák ; az ősi alkotmány eltörlését és azt javasiák a császárnak, hogy e szabad államot örökös tartományai módjára kormányoztassa; Magyarország egyes részeit ezekhez csatolja; honíiüsíttatlan németeknek ott birtokokat bírni engedjen, sőt a töröktől visszahódított országrészek míveletlen területeit ilyeneknek adományozza ; a törvénykezést osztrák módon szervezze ; a főnemesek kiváltságait szorítsa meg, a köznemesekét pedig egészen vegye el ; a minden rendek által egyaránt viselendő adókat ne az országgyűlés állapítsa meg, hanem az udv. kamara vesse ki egyszer mindenkorra, s azokat a császár a szükséghez képest fölemelhesse, stb. stb. Bővebb részletezés •—• úgymond nagyon hosszúra nyúlnék. Ezután fölemlíti a neoacquistica commissio igaztalan intézményét s az általa végbevitt jószágrablásokat és zsarolásokat, továbbá a törvényesen bevett protestáns felekezetek szabadvallásgyakorlatának megszorítását; majd áttér az 1696 és 98-ban Bécsbe összehivott rendi értekezletek tanácskozmányainak ismertetésére. Kikkel is midőn a Kollonics-féle javaslatot és az adóreformot nem sikerűit elfogadtatni, mert magokat ily fontos iigyek eldöntésére illetékteleneknek jelenték ki és az országgyűlés összehívását sürgették, — Lipót császár neheztelve oszlatta szét az urakat és vármegyei követeket, s nyilatkozatot bocsátott ki, melyben tudatta, hogy miután a magyarok az ő jó igyekezeteinek támogatását visszautasították: élni fog önkényű hatalma-