Századok – 1886
Tárcza - Irodalmi szemle - 925
928 TÁRCZA. építette s rajzát a Történelmi Életrajzok múlt évi folyamában adtuk. Ë monographie a XVI-ik századon kezdődik, nagy részben kézírati adatok alapján lett megírva, s egy pár érdekesebb okmány egész terjedelmében van benne közölve. Gondos utánjárással van dolgozva s monographiai irodalmunkban megállja helyét. — TEMESVÁRY" JÁNOSTÓL »II. Gejza magatartása a pápaság és császárság küzdelmében« czím alatt egy G 7 lapra terjedő bölcsészettudori értekezés látott Kolosvártt világot, mely egy történetünkben kevéssé ismert tárgyat tesz kutatás tárgyává. Miután hazai forrásaink II. Gejza ezen nagyfontosságú szerepléséről hallgatnak, szerzőnek egészen a külföldi forrásmunkákra kelle szorítkoznia, melyeknek összegyűjtése szétszórtságuk miatt fáradtságos munkát vett igénybe. Ezek segélyével sikerült hasznos és jó munkát végezni. Gejza király részvételét ezen küzdelemben folderíté s történetünknek egy alig ismert lapjára világot derített, s fáradtságos munkája annyival méltáuylandóbb, mert hazánknak egyik világtörténeti szerepléséről van szó. Hogy e munka kidolgozás, az adatok csoportosítása tekintetében hagy némi kívánni valót fenn, az leginkább azon körülményben találja magyarázatát, mert tudori értekezésnek levén szánva, az ez által elibe szabott igényeket tartá szem előtt. — TÉOI.ÀS GÁKOR a Közép-Maros völgy őstörténelmi nevezetességű barlangjairól az Orvostudományi Értesítőben egy monographiát adott ki, melyekben ő igen sok praehistoricus emlékre, jelesül a legrégibb lakosság háztartási és egyéb eszközeire talált. Kutatásai fonalát a Maros balpartján l'ozsega községnél (Krassó-megyében) kezdte meg, s onnan a Gyula-Fejérvárnál végződő Ompoly-völgyig haladt az erdélyi érezhegység övébe, s fáradságát meglepő eredmény koszorúzta, kimutatván, hogy ezen barlangokban praehistoricus emberek nagy számmal laktak. — A GRÁCZI EGYETEM háromszázados évfordúlóját ünnepelte mult évben, s ez alkalomból Krones ny. r. tanár s az éppen oly termékeny mint alapos és nagyműveltségű történetíró megírta az egyetem történetét. Azon szoros összeköttetésnél fogva, mely tudósaink s az egyetem közt alapítása óta fennállott, a munka bennünket is közelebbről érdekel в valóban minden lépten-nyomon találkozunk benne egy-egy hazánkfiával. De ezenkívül is igen tanúlságos e derék munka ránk nézve, mely tanrendszerünk történetérc is sok adatot nyújt. Krones sokoldalú s messze kiterjedő kutatásokat tett, hogy az egyetem történetét mennél teljesebbé tegye, s feladatul e vaskos 684 sűrűn nyomott lexicon alakú lapra terjedő kötetben derekasan oldatta meg. Két részre osztotta azt : első része az Évkönyvnek magának az egyetemnek s a második, fejlődésének és szervezetének történeteit foglalja magában. Adatai megbízhatósága, tömör, világos tiszta előadása nagy előnye e munkának. Krones európai látkörű széles míveltségü történetíró s azon igen kevés külföldiek közé tartozik, kik a magyar történeti forrásokat is alaposan ismerik s felhasználják -—• s ki ezenkívül még újabb történeti irodalmunkat is figyelemmel kiséri.