Századok – 1886
Könyvismertetések és bírálatok - WERTHEIMER EDE: Broglie herczeg emlékiratai 919
TÖRTÉNETI IRODALOM. 836 zetét ismeri, az nem is fog azon csodálkozni. Mint rögköz kötöttek, tűnnek föl a parasztok a herczeg előtt. Zúgolodás nélkül engedelmeskedtek és a legnagyobb alázatossággal álliták elő a tőlük követelt gabonát, eleséget és szállítási eszközöket. Csak sajnálnunk lehet, hogy Broglie emlékiratai nem tartalmaznak többet hazánk akkori viszonyairól. Még Napoléon lázitási kísérleteiről sem emlékezik meg, melyekkel Magyarországot Ferenez ellen fölkelésre birni igyekezett. De amit mond, az ugyancsak alkalmas kíváncsiságunkat ama közzé nem tett emlékirat iránt fokozott mértékben felébreszteni, melyben Magyarország viszonyait behatóan és részletesen vázolá. A herceg nagy tehetsége, értelmessége és finom megfigyelő képessége mellett ez az emlékirat, hazánk vázolására nézve a 19-ik évszázad elején az ismeretek valóságos kincsbányáját képezheti. Mert, hogy mit jelenthet egy Magyarországra vonatkozó irat a herczeg tollából, azt a legvilágosabban mutatják az előttünk fekvő emlékiratok, melyeket senki sem fog kezei közül ki nem elégítve kibocsátani, aki az 1789—1830-ig terjedő mozgalmak iránt érdeklődik. A herczeg a szó legvalódibb értelmében aristokrata és nagy ismeretek fölött rendelkező férfiú volt, ki szellemét a legkitűnőbb államférfiak és írókkal való érintkezés utján mivelé ki. A kiköt ismerék, egyaránt dicsőitik nemes, szeretetreméltó jellemét. Barát és ellenség tiszteié és becsűlé benne az igazi hazafit. Humánus szelleme őt mindennemű elnyomás ellenségévé tevé. Ezért nem érzett rokonszenvet I. Napoléon korlátlan önkényuralma iránt, akinek történelmére nézve, a szóbanforgó emlékiratok, igen becses közléseket tartalmaznak. Főkép az austerlitzi és auerstädti győzelmek után, tátongó örvényt érez Broglie önmaga és uralkodója között; e meggyőződés mondatávele ama jellemző szavakat, hogy: »Napoléonbau minden az imperatort, de a leggonoszabb idők imperatorát hirdeti.« Broglie e felfogásához mindig és minden körülmények között hű maradt. Napoléon bukása után a reaetió és ama férfiak ellen küzd, kik semmit sem tanultak és semmit sem feledtek. Eletének ezen szakára nézve is bő forrást képeznek az ő souvenirs-jei. Mikor azonban hozzáfogott amaz eseményeket leírni,melyek közepette, mint a polgárkirály : Lajos Fülöp minisztere, ő maga is befolyt hazája sorsának vezetésébe, elérte a halál. Benne Francziaország legnemeslelkübb fiai egyikét veszité el. WERTIIEIMER EDE