Századok – 1886

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Báncza vagy Bancsa egy bácsmegyei régi helység 908

KÜLÖNFÉLÉK. BÁNCZA VAGY В ANCSA, EGY BÁCSMEGYEI H ÉGI HELYSÉG. Dr. Nagy Sándor az »Egyet, philologiai Közlöny« 1884. évi 660. s következő lapjain azon kérdéssel foglalkozik, vájjon mily családi nevet viselt ama 1570 körül élt költőnk, aki Hunyadi János erdélyi vajda verses históriáját irta meg ? S a felhozott hat alakhói (Bánkai, Bánosai Báczai, Bányai, Nagy-Bancsai, Bánczay)^ a Bánczai névnek ad egyedül jogosultságot. Erre Szilády Áron azon ellenvetést teszi, hogy e családnévnek megfelelő helynevünk nincsen ; Nagy Sándor mégis sejti, hogy a régi múltban ily nevű helységnek kellett létezuie, s erre bizonyságúl hoz fel egy a 17. századból fönmaradt közmondást : »Én is részt vettem a bánczai vámban « (azaz : én is megvénültem !) Most Pesti) Erigyes az 1886. évi febr. 1-én tartott akadémiai ülésen okmányokból bizonyítja, hogy egy Báncza nevű helység csakugyan létezett hazánkban és pedig Bácsmegyében. — • Először 1387-ben találja felemlítve, azután 1391, 1408, 1470, 1522, 1652, 1701, évi okiratokban; azonban a helység holfekvését a vele együtt felsorolt régi helységek daczára sem meri közelebb meghatározni : vájjon a Duna vagy a Tisza folyóhoz esett-e közelebb ? Mert a vele együtt fölemlített Földvár a dunai révvel a Tisza mellett van a Fereiicz-csatorua végén ; éppen így Cher eng is, melyet Pesty Erigyes a mai Csurognak magyaráz, 1 szintén a Tisza mellett van, jó messze a Dunától. *) Az emiitett két bácsmegyei szomszédos helység Földvár és Csurog tévedésbe ejtették Pesty urat, mert csakugyan nem lehet ezekről szó, ha egy dunai révet keresünk. — Speciális kutatásomra sikerült e helység hajdani fekvését kétségen kívül helyezni annál inkább, mert újabb adataim és a belyi traditio is elősegített. A magy. tud. Akadémia Értesítője 1886. évf. 21 — 23. 1.