Századok – 1886

Értekezések - VÁROSSY GYULA: Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai 867

-882 ANTIOCHIAI ANNA MAGYAR KIRÁLYNÉ békeszerződésekkel, sein Szaladin haragjával, sziklaváraiból minduntalan rárontott a Damascus és Mekka vagy Egyptom között közlekedő karavánokra és iszonyú pusztítást vitt bennök végbe, mi által Szaladin dühét a végsőig fölingerelte, és közvetve oka volt az 1187. évi szerencsétlen hadjáratnak, mely nemcsak magának Rajnaldnak került életébe, hanem Jeruzsálem elestét is maga után vonta. A mondott évben Szaladin több győzelmes ütközet után a junius 5-én Tiberias mellett vivott döntő csatában számos főúrral együtt magát Guido királyt is fogságba ejté. Midőn az előkelő foglyok, kik között Rajnald is volt, Szaladin sátrába vezettettek, ez a királyt vendégszeretetének, s ennélfogva kegyelmének biztosítékáúl hűsítő itallal kináltatta meg. A király miután ivott, a mellette ülő Rajnaldnak nyujtá a serleget ; de ez ellen Szaladin ingerülten tiltakozott; mert ha "megengedi, hogy Rajnald is igénybe vegye a vendégjogot, akkor a keletiek felfogása szerint személye szent és sérthetetlen. Szaladin pedig már égett a vágytól, hogy győlölt ellenén véres boszút álljon, kinek bűnlajstromán állítólag azon kalandos terv is fel volt jegyezve, hogy Mekkát és Medinát, a mozlimek szent városait, el akará foglalni. Miért is Szaladin azon felszólítást intézé Rajnaldlioz, hogy a prófétán elkövetett annyi méltatlanság kiengesztelésére rögtön vegye föl Mohamed hitét, vagy vérével fog lakolni. De a rettentlietlen keresztény hős megvetéssel utasította vissza az aljas föltételt, mire Szaladin oly dühbe jött, hogy saját kezével vágta le Rajnaldnak fejét, s azt lándzsára tűzetve táborában körűlhordoztatá. *) Annának atyja tehát nemcsak hős bajnok, hanem valódi keresztény vértanú is volt, kiről az egykorú történetírók a legnagyobb tisztelettel emlékeznek meg. 2) Miből elég világosan !) Continuatio Guil. Tyr. i. h. 917. 1., — Bemard. Thesaur. i. h. 791. 1. V. ö. Vertot, i. m. 1. 228. 1. Michaud, i. m. II. 298. 332. 11. 2) Lásd pl. Guillelmi Néubrigensis, Hist. Berum Anglicarum, Oxonii, 1719. I. 310. 1., hol ezen XII. századbeli (f 1208) nagy tekintélyű író így nyilatkozik Rajnaldról : (Saladinus) in Beginalduin quoque de Oastellione virum christianissimum et tarn armorum gloria, quam animi nobilitate celeberrimum, qui priucipatuin olim Ántiochenum strenue administravit, et tum finibus in Arabia ehristianis egregie praesidebat, quem scilicet ferocissime interrogatum et constantissime, prout tantum decebat virum, respondentem, manu propria trucidavit.« — De maga tyrusi Vilmos is (828. 1.) ki külömben nem nagy rokonszenvet tanúsít Rajnald iránt, egy helyen e szép nyilatkozatot teszi felöle : »Constituit ergo dominus rex (IV. Balduin) requiet exercituum procuratorem dominum Rainaldum, quondam Ántiochenum priucipem, virum approbatae fulci et mirabilis constantiae. «