Századok – 1886

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory István és egy magyarországi összeesküvés (Báthory István halála 300-adik évfordulója alkalmából) 851

BÁTHORY ISTVÁN К S EGY MAGYARORSZÁGI ÖSSZEESK Ü V É S. — Báthory István halála 300-adi.k évfordulója alkalmával. — Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király története nincs megírva sem nálunk, sem a lengyeleknél. Nem csoda, ha időközönként eddigelé ismeretlen, egészen új és meglepő adatok kerülnek búvárkézre — életviszonyai és nagyszabású politikai tervei illustrálására. Bár év előtt egy ily adatot volt alkalmam bemutatni e folyóirat hasábjain: »Báthory István titkos tervéről a magyar királyságot és erdélyi fejedelemséget illetőleg.« Most újabb kutatásaim nyomán egy összeesküvés képe tárul fel előttem, melyet a felsőmagyarországi urak és nemesség Báthory érdekében szőttek, s mely az ő magyar királyságra szóló terveit nemcsak megerősíti, de épen eredetére vezet vissza. Arról győz meg ez minket, hogy annak a magyar nemzeti politikának, melyet utódai, Bocskay, Bethlen, a Rákócziak követtek : ő szabott először irányt. Báthory István az erdélyi fejedelmi széket, mint tudjuk, a császár ellenére nyerte el (1571. máj. 25-én). A. bécsi udvar jelöltje Békés Gáspár volt, ki a fejedelem megbuktatására a választás után is szőtte fondorlata szálait. Báthory kénytelen volt fegyverrel lépni fel ellene s őt az országból kiűzette. De Békés nem volt megtörve. A császár felső-magyarországi kapitányához Kassára, majd Bécsbe íuenekűlt, s a mit eddig bent Erdélyben titokban űzött : most nyíltan folytatta előkészületeit Báthory megbuktatására. A fejedelem jól látta mi készül ellene Bécsben — s fegyverkezett ő is. Szervezte seregét — s összeköttetésbe lépett a 1) Századok 1882. évfolyam jun. füzet. SZÁZADOK. 1886. X. FÜZET. 58