Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 652

TÁRCZA. 653 ről (1708-ból). A változatos tartalmú füzetet irodalmi ismertetések és apróságok zárják be, köztük János festő sírkövéről a budavári Mátyástemplombán Szendrei Jánostól és Havas Sándortól. Lipp Vilmos egy vaskori melldíszt ismertet és mutat be képben. — A »HAZÁNK« júniusi füzetében Torma Károly nagyérdekií önéletírás : »Gróf Gyulai Ferencz tábornok emlékiratai 1714—-1787« közlését kezdi. Hölee Lajos a nevezetes 1847—48-iki pozsonyi országgyűlésről ír, külön fejezetet képez benne »Bécs, márcz. 13-án«. »Budapest,márez. 15-én« Saját élményei alapján jellemzően festi a nevezetes átalakúlások hajnalát. Vasváry Ferencz : A Noszlopy-féle összeesküvésről írván, folytatja a józsefvári fogság és kiszabadúlásuk történetét. — Id. Szinnyei József komáromi naplójegyzeteit folytatja 1849-ből. Hamary Dániel második részét, adja rectificatióinak : 1848. márcz. 15-ikéről. A tárczában Doby Antal II. József uralkodása korából három currenst mutat be Nagy-Szőllős város jegyzőkönyvéből. Dr. Váli Béla: Napoleon 1809-iki proclamatióját a magyarokhoz közli. Thallóczy. gúny verseket az 1832 '.'i-iki országgyűlésről. Szinnyei repertóriuma zárja be az érdekes fűzetet. — A » FIGYELŐ« júniusi füzetében Koltay Virgil »Arany János élete Szalontán cz. a. a nagy költő irodalmi munkásságának első éveit rajzolja ; mutatvány szerzőnek Arany János élete és költészete cz. sajtó alatt lévő müvéből. Takács Sándor Péczeli József életírását folytatja. — Csaplár Benedek : Révai latin iratainak jelentőségéről értekezik. Várc.zfalvi Károly Horváth Cyrillt, a nemrégi elhúnyt bölcsészt, mint költőt ismerteti, fejtegeti Kuthén, és Jolanta cz. tragédiáit. A tárcza rovat után Náményi F. Lajos a Figyelő 20 éves pályafutásáról ír s pontos repertóriumát nyújtja a 20 évfolyamnak. — A »MAGYAR NYELVŐR jun. számában Alexi György a múlt füzetben ismertetett Legrégibb rumun codex magyar elemeit kutatván (melyhez Hunfalvy Pál is hozzá szól egy nyílt levélben) azon eredményre jut (ellentétben a rumuuokkal,) hogy a codex szülőföldje Erdély vagy Moldva. Körösy Sándor folytatja az olasz kölesön szók ismertetését a magyar nyelvben, Szarvas Gábor az Aladár nevet magyarázza, hogy az török eredetű szó s annyit jelent, hogy csapalfü, Bonfiniusnál mint köznév fordúl elő a főaladár testőrkapitány értelemben. Azon szavak egyike, melyeket őseinek már a honfoglalás előtti időszakból ösmertek s magukkal hoztak, egy-két okirat csak mint tulajdonnevet őrizte meg s mint köznév csak Bonfiniusnál fordúl elő. A füzet ezeken kívül számos nyelvtörténeti adatot tartalmaz. — A »TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZF:TI ÉRTESÍTÖ«-NEK, a »Délmagyarországi ínuzeumegylet« Pontelly főtitkár által szerkesztett folyóiratának ez évi Il-ik füzete elhagyta a sajtót. Dudás Gyula folytatja a magyarországi szerbek szereplésének történetét 1526—1711 közt, s e füzetben egész a zentai csatáig jut. Különös érdeket ád e munkálatnak, hogy a hazai és németországi nyomtatott forrásokon kivül a szerb kútfőket is felhasználta. Karácsonyi János folytatja a Csanád nemzetség délmagyarországi birtokai-