Századok – 1886
Tárcza - A történelmi kiállításról ys. 643
646 TÁROZA tatár nyergek, kardok, tábori asztal bivaly bőrből ós egy egész török tábori sátor, melyet, ha a hely megengedi, fel fognak állítani. Nevezetes két öltöny db. is, egyik Sobieski János lengyel király köpenye vörös atlaszból, 30 db. arany gombbal, melyet a felírás szerint Bécs felmentésénél viselt, volna. A másik Esterházy László piros kamuka dolmánya. Négy db. zászló, egyik oldalán az Esterházy czimerrel, másikon szűz Máriának, mint Magyarország patrónájának képével, Esterházy hg. nagybecsű küldeményét 32. db. kép (a tegtöbb olajfestmény) egészíti ki. Sok történeti arczke'p (kőztük Sobieski jól talált arczképe, Széchy Máriáé, Esterházy Miklósé, Pálé stb.) s egy nevezetes csatakép a győzelmes vezekényi csatáról (1652 aug. 24.), melyben 4 Esterházy esett el. Az Esterházy-féle festményeken kívül van egy igen érdekes olajfestményű arczkép a kiállításban, mely a híres »Csonka béget« ábrázolja magyar huszár tábornoki ruhában. Csonka bég, német nevén Zungenberg, a legelszántabb védelmezője volt Budavárának. A »nagy vezér szemének« mondja Thököly. Budavár alparancsnoka volt s midőn Abdi pasa a bécsi kapunál elesett, ő még mindig vitézül oltalmazta állását. Csak midőn súlyosan megsebesítették, adta meg magát a magyaroknak 9 éves fiával együtt. A harczi zsákmány elosztásakor fiával együtt a király osztályrészébe került. 1696-ban vízkereszt napján mind a ketten megkeresztelkedtek, az atya Lipót József, fia pedig Ferencz nevet vett fel. Lipót király magyar nemessé tette s kinevezte lovas dandár-kapitánynyá (lovassági tábornokká) s e minőségében részt vett a rajnai hadjáratokban Eugen herczeg alatt. 1706-ban Olaszországban a francziák ellen hafezolt. Ekkor fogságba esett. XIV. Lajos boszúból kiszolgáltatta a szultánnak. Konstantinápolyban azután a szultán parancsára zsákba varrták és a Bosporusba vetették. A bal keze feje hiányzott, azért hívták csonkabégnek. E név után huszár ezredjét »csonka regiment«-nek hívták. Fia Ferencz később bárói rangra emeltetett és mint altábornagy halt meg bécsújhelyi jószágán. A festmény, mely a múlt század első éveiből származik, Bécsújhely tulajdona. Vau ezeken kivül még 20 arczkép, melyeket állítólag Bercsényi Imre festett, XVII. sz. portraitek. Nagy számmal vannak rézmetszetü képek is, nyilvános és magán gyűjteményekből (utóbbiak között Lanfranconi Enea gazdag colleetiója érdemli különösen az említést.) A metszetek között vannak a budai basák arczképei és számos a történelemben szereplő egyén képe, Budavára alaprajza, az ostrom képei s más csataképek. Budavár képeiből érdekes összeállítás 1456-tól 1700-ig. Másnemű kiállítási tárgyak között említésre méltó a XVII. századból származó hollandi szövésű ama 10 asztal-kendő és 3 abrosz, melyek Buda és Bécs ostromát ábrázolják fényes fehérszövéssel. A Budavárát feltűntető asztalkendőkön a vár s alatta harczoló alakok láthatók, eme felírással :
