Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - DEMKÓ KÁLMÁN: Acsády: Magyarország Budavár visszafoglalása korában 625

628 TÖRTÉNETI IRODALOM. 628 apródokat és udvarnokokat, ő kölcsönöz fényt a királyi és fejedelmi udvaroknak s nem ezeknek fényétől ragyog. A köznemesség, habár nagy része elszegényedett is, érezi közjogi fontosságát és teljes tudatával bír államfentartói hivatásának. A városok, mint államok az államban, kiváltságaikkal körűibástyázva elzárkóznak ugyan a többi osztálytól, de vagyonosságukat biztosító külön jogaik védelmében hatalmas támaszai az ostromolt magyar állameszmének. A politikai jogokat gyakorló ezen három osztálynak életmódjával, társadalmi életével, egymáshoz való viszonyával ismertet meg a mű harmadik része. Bevezet a főurak váraiba, a köznemes kastélyába és udvarházába, a városok falai közé, mindenütt érdekfeszítő közvetlenséggel írva le lakásukat, bútorzatukat, ruháikat, lakomáikat, szokásaikat. A XVII-ik század kiváló magyar hölgyeinek szerepét a társadalomban, hatásukat koruk politikai viszonyaira, tevékenységüket a szellemi téren Lorántffy Zsuzsánna, Frangepán Kata, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Zrínyi Ilona, Bornemisza Anna fényes alakjaival kapcsolatban látjuk magunk előtt kifejlődni. Látjuk a kor hű képét, mely a női testben férfiasan erős jellemeket képezett. A fényes képnek árnyait sem feledte el a szerző. A férfiak mértéktelen dobzódását, a nők fényűző hajlamait, az erkölcsök nyerseségét, a közerkölcsiség laza voltát az egykorúak leírásai szerint híven tárja elénk. A jobbágy »a XVII-ik század e jogtalan páriája«, amint küzdve, nyomorogva tölti napjait, viselvén az állam összes terheit, amint nyög földesurának zsarnoki önkénye alatt, megfosztva emberi jogaitól, megfosztva vallásos meggyőződésétől, gunyhójából ellenség által számtalanszor kizavarva, a jobblétnek reménye nélkül lép elénk. A legkülönfélébb állami terhek, úrbéri kötelezettségek és szolgálmányok, névnapi, lakadalmi, keresztelői ajándékok, papi tized, párbér, stóla, a földesúri tiszt, falusi bíró, ellenséges és baráti hadsereg tisztjeinek zaklatása, hadi szolgálat és forspont mind a jobbágyot terhelik s neki a zsiványok, katonák, hajdúk és tisztek zsarolásait védetlenül kellett tűrnie, vagyonát fegyverrel kezében nem védhette, igazságszolgáltatás az ő részére nem volt. Alig képzelhetünk sötétebb — de sajnos a történeti hűségnek igen megfelelő — képet, mint az ismertetett műnek a jobbágyság állapotát festő lapjai. A »közgazdaság és közműveltség« czímű negyedik rész az intelligens és a munkás osztályok helyzetével, a pénzügy, a közgazdaság összes ágaival, a szellemi élet összes viszonyaival foglalkozik. A kereseti ágakat egyenkint veszi tárgyalás alá. Még a cath. főpapok helyzete is szegényes. Pázmány Péter szerint az esztergomi, nyitrai. győri, veszprémi és zágrábi püspökök összes jövedelmei, az öté együttvéve, alig tettek 60,000 frtot. A kalocsai