Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - TÉGLÁS GÁBOR: Beck: A vas története 1500-ig. Die Geschichte des Eisens 614

624 TÖRTÉNETI IRODALOM. 624 legalább a görög és latin classicusoktól emlegetett népfajok e két fém használatával bontakoznak ki az őskor sötétjéből. Majd a középkorba átmenőleg Hispania, Gallia, Britannia bányászatát tárgyalja. A turdatanok, kelta-iberek, rómaiak bányászata Hispaniában külön van méltatva s Galliából az ősgallok fegyverzetének lerajzolása mellett, főleg a III. Napoleon által lii.brakte közelében foganatosíttatott ásatások eredményét öleli fel. A régi druida mondák egyenesen a phoenieziaiaktól származtatják a gallokat s egyúttal a bányászatot, s a St. Jean de Belville mellett fekvő sírokat egyenesen a Kr. e. 1500. év előtti időkre helyezik. Plinius a gall sarlókat dicséri (Hist. nat. XVIII. cap. 28.), az edények zinnezését nekik tulajdonítja. Caesar (De bell. gall. V.4.) szerint vasgyűrű pénzt használtak. A gall spatha nevű kardok nagy hírnek örvendtek. Britanniában az ón mellett a vasbányászatot is rég időktől fogva űzik. Caesar (De bell. gall. V. 12.) szerint réz és vaspénz volt forgalomban. О kevés vasról tud ; de Strabo szerint az kiviteli czikket is képezett a gabona, marha, arany, ezüst mellett. Vespasianig (Kr. u. 43.) nagy haladást tettek s London élénk kereskedelmet űzött. Hadrián Kr. u. 120-ban a Monmuthshire és Gloucestershire hegyek vastelepei közelébe építteté Bath (Aquae íSolis) fegyvergyárait. Nicholls éppen ezen a vidéken (Porest of Dean) felfedezte az eredeti bányaüregeket ; de a salakhalmokat pár évszázad előtt feldolgozták, annyi értékesíthető Ígérkezett azokban. A régi brittek kitűnő harczi készlete, vas ostrom kocsijai (essedum, Caes. De bell. gall. IV. 33.) belföldi kezekből kerültek ki, csakhogy mint Lindenschmidt a mainzi germán muzeum igazgatója megjegyzi, a Beck által specialis britt gyártmányként bemutatott s a nap és hold jelképeivel díszített hosszú kardok kizárólagosságának tarthatatlanságát egy kis összehasonlítással szerző is felfedezhette volna. Ilyen kardot a rajnamenti Castel is szolgáltatott, sőt egyet Buda és Pest közt hoztak napfényre. Germaniához érkezve a gazdag adathalmaz kivonatolását még összébb kell szorítanunk. Különben is mind inkább háttérbe szorítják a szakszerű fejtegetések az általános érdekű elemet. A germán mythologiának bányászati vonatkozásait letárgyalva a középkori kohászat ismertetéséhez fog, bemutatva a corsikai és catalani olvasztók (u. n. buczapestelc) után az aknakemenczék kezdetleges formáit. Innen a kohótermékek feldolgozására tér át aczél és kovácsolt vassal egyenkint foglalkozva. A különféle vasneműk, fegyverek, házi eszközök felsorolása közben a patkót a classicus korba vezeti vissza, a Saalbergen kiásott példányokból arra következtetve : hogy a római uralom idején az Alpoktól éjszakra legalább