Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - TÉGLÁS GÁBOR: Beck: A vas története 1500-ig. Die Geschichte des Eisens 614

622 TÖRTÉNETI IRODALOM. 622 s az Ida begye magnes vassal bír. Euboea (régebben Chalmis) mint neve is mutatja rézben bővelkedett, de vasat is producált. Egészben mind ez nem fedezte a helyi szükségletet s később midőn a görög városok a vas feldolgozásában nagy előhaladást tettek : csere utján keletről szerezték be a nyers anyagot. Fájdalom, a görög írók idevonatkozó feljegyzéseiből édes kevés kerülte ki a megsemmisülést. A némelyektől Aristotelesnek, mások által Theophrastosnak tulajdonított »иата'/./.izóv« cz. mű, Strabo mechanicaja s Polybiosnak a hispaniai bányákról írt könyve csak czímeikben maradtak fenn. Theophrastos a kövekről (negí Xí&iov) s a kőszénről (üvf)oa xsg) tesz említést, melyet Liguriaban gyűjtöttek, s az Elisből Olympiáról irányúit hegyi út mentén találva, a kovácsok már felhasználtak. Aristoteles a meteorologiaban a vasolvasztással ismertet meg, melyet egy jelenleg Berlinben őrzött görög váza illustrál. Az eszközök készítésében és használatában nagy előhadást látunk a különféle síremlékeken. Mindezeket 5—6 kilogrammos vastuskókbúl állították elé s az aczélkészítés ismételt hevítés, frissítés utján történt s legalább Nagy Sándor korától fogva általános vala, bár a belföldi vasérczek nem a legjobbak. Italia és a rómaiak czímmel a római vasművek tevékenységét vázolja. Kezdetben a királyság idején Latiumban Sulmo és Minturnae termeltek vasat. A legrégibb archaeologiai vastárgyakat Villanova sírjai szolgáltaták Bologna mellett a 9—10. századból Kr. e. Veji és Praeneste mellett hasonlóképen nagyon régi vastárgyak jöttek napfényre. Később az Etruriához tartozó Elbasziget szolgáltatá Róma vasszükségletét s Yirgilius (Aeneis X. 174.) insula inexhaustis Chalibum (jenerosa metallis nevezi azt. Portoferrajo régi kikötő város közelében Plinius idejében már feltűnő magas salakhalmok mutatkoztak, akkora vala a termelés. A nagy hírre jutott etrusk cisták (Cervetri, Perusia mellett) vaskalapácscsal készülhettek s a cyclopsok kezébe helyezett kalapácsok (Greogianus múzeumban a catalogue XXXVIII. tábla 3. á) mutatják a, vas régi alkalmazását. A második pun hadjáratra P. Cornelius Scipio csakis az etruriai (arretiumbeli) és többi fegyvergyár segélyével vala képes hajóhadát és katonáit felszerelni. Etruria után a görög gyarmatok tettek legtöbbet mint átalában a fémek, úgy különösen a vas bányászati és technicai fejlesztésére, s jó,liehet a köztársaság kialakulás idejére helyezhető körűlbelől Ny.-Ázsia és Görögország bronzkori virágzása: mégis az a gyakorlat, mely szerint a legrégibb történelmi kortól kezdve vasgyűrűt viseltek a rómaiak : fontos bizonyítéka e fém ősi használatának. A vasgyürű unjulus, később annulus. A birodalom terjedésével új kincsforrások nyíltak meg, s a legtávolabbi országok adóztak vastermékükkel Róma nagyságának.