Századok – 1886

Könyvismertetések és bírálatok - TÉGLÁS GÁBOR: Beck: A vas története 1500-ig. Die Geschichte des Eisens 614

TÖRTÉNETI IRODALOM. 619 Elő-Indiából őket, sőt lehetséges, hogy ezeket szintúgy magával hurczolá, mint a damascusi fegyverkovácsokkal tették Ninive urai annak idején. A czigányok szétszóródása Európában Beck szerint a török betörések idejére tehető. Mai napság is Törökországban s a szom­szédos államokban találunk legtöbbet. Arról azonban nincs tudo­másom, hogy a magyarországi czigányoknak tulajdonított vas­kohászat még tartaná magát s a nép pogány tüzeknek híná e kezdet­leges olvasztó pesteket. A mennyire én őket megfigyeltem, vashulla­dékokat dolgoznak fel, a hol olcsó vashoz nem juthatnak. Éppen oly jól értettek a vasiparhoz a persák. Ezek aczéláruit az Oxus mellől Babvloniába s onnan tovább nyugatra szállíták. A rómaiak korában az Oxustól a Kur mellé csapott át a karaván kereskedés s Colchisnál érte el a tengert. A médek vasárukkal adóztak Assyria királyainak s Amol városnál Trezel ezredes meg­találta az ősi vasbányászatot. Két család szövetkezik s megépítnek egy primitiv pestet. Az egyik gyűjti a patak medrében szabadon heverő vasérczet ; a más szenet éget s 16 mázsányi érczből 1 mázsa vasat olvasztnak. A rövid, görbe persa kard az Achamanidák ural­mi idejének jellemző fegyvere, míg a Sassanidák korában (Darius Codomanus) az egyenes görög oldal fegyver ki nem szorítá. Ez újításnak tulajdoníták a persák később birodalmuk megdőltét. Samarkand ês Herat a középkor két nagyhírű fegyvergyárát képezek. A vasbányászat ősi hazája Armenia, a chalybok földje a bibliai Tubal hazája, honnan Assyria vasszükségletét nagy részben kielégíté. Örményországtól éjszakra Colchis és Iberia a Kaukasus déli lejtőin a hajdankorban ásványkincseikről oly híresek valának, hogy a legrégibb görög monda (az argonauták) is ide vezet. Ebben is jelképezve van az ide irányúit kereskedelmi forgalom, s minthogy India s a persa felföld érczárui mind a Fekete-tenger eme sarkáról jutottak a görögökhöz, a mesés gazdagság híre is megfejthető. De a chalybok vasipara egyébként tényleges alappal is bír. Л Tigris és Euphrat forrás vidékein, az Ararat és Magas Taurus éjszaki ágaiban termelték a vasat s Xenophon szerint (Cyr. Ana­basis Y. 5.) majdnem az egész népség vasczikkek készítésével foglalkozott. Erzeruru ezért képezheté később a római uralom egyik fegy­vergyárát, s ezen a vidéken máig oly ügyes rézmívesek vannak, hogy fel Törökországig terjesztik üstjeiket, bronzöntvényeiket. A turáni néptörzsek ugyan későre adnak életjelt a történelem lapjain magukról, mindazonáltal nyelvészeti és ethuologiai adatok igen régi eredetet tulaj donítnak nekik, s a bizonytalan őskorból átöröklött mvthosban specialis metallurgiai szellemek szerepelnek. Az Altai hegységben, hova származási fájuk gyökerezik, bőviben

Next

/
Thumbnails
Contents