Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - IV. közl. 590

A MAGYAR-Г, ENG YET, ÉRINTKEZÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 609 A tervbe vett congressus 1429. jan. 6-án nyilt meg Luckban, hol Zsigmond és neje, Ulászló király, Erik dán király, a massovi herczeg, moszkvai nagyfejedelem, Vazul tveri fejedelem, Rezan, a svéd hercegek, a kard- és lovagrend nagymesterei, a tatár-khán, Palaeolog császár küldöttei, Moldva- és Oláhország bojárjai, Lengyelország, Litvánia főurai, és számosan, kiket részint diplomátiai ügyek, részint a kíváncsiság vonzott, jelentek meg, láthatni a keleten és északon rettegett Vitoldot, ki vendégeit fényesen fogadta s tartá el 7 hétig, semmi költséget nem kiméivé, melynek árán a koronát elérheté. Midőn a 3 kamarává alakult congressus ülései kezdetöket vették, Zsigmond támadást intézett Ulászló ellen, panaszt emelvén, hogy a lublói szerződés sérelmével nem támogatta a magyar királyt, ki most követeié, hogy vállvetve űzzék ki Sándort, a hitszegő moldvai vajdát, ki kötelességéről megfeledkezve, nem sietett Zsigmondnak táborába, midőn ez a török ellen hadakozott. De Sándor a lengyelnek volt szövetségese, s ez nem engedheté oly indítványnak keresztül vitelét, melynek ő is legyen végrehajtója. Ép oly kevés sikert aratott Zsigmondnak másik indítványa, mely Vitoldnak királylyá koronáztatását hozta szóba. Ulászló színre nem volt ellene a tervnek, de lengyel hívei : Olesnicki Zbigniew, Tarnovszki János s mások makacsüL ellene szegültek. Vitold tehát a hajlandónak mutatkozó Ulászlót meghívta Vilnába, hol Litvániának legalább ideiglenesen való átengedésére kérte meg, de így sem juthatott czélhoz. Zsigmond ennek daczára sem tett le szándékáról ; titkon követeket kiilde Vilnába, a korona és jogar utánok volt indulandó. De ezen terv is meghiusult a lengyelek makacsságán, s már-már háború üt ki e miatt, ha Vitold időközben, 1430-ban, 80 évet meghaladott korban meg nem hal. 1J Czélját tehát Zsigmond Vitold által el nem érte, s hogy közte és Ulászló közt az egyetértés felbomlott, onnan is következtethető, mert midőn 1431-ben a hussiták újra harcztérre lépve, Tachau felszabadítására sietett, Ulászló lengyelei is fogtak helyet soraikban. Ily körülmények között — Moldva és Havasalföld Lengyelországhoz hajlítva, a hussiták lengyel intrigák által titkon uszítva, s magyar alattvalói is lengyel földön támogatásra találva, ő maga a barátság álczája által úttévesztőbe kerítve, — Zsigmond is a politika minden eszközéhez nyúlni kényszerűit, mely épen kínálkozott. A német lovagrend mind szabadabban kezde fellépni Lengyelország ellen, a régebbi szerződéseket figyelembe sem véve, nagy károkat okozott ezen országnak. Ulászló egyideig annyira elnéző volt irányában, ') Gruner i. m. 18., 19. 11.