Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - IV. közl. 590

602 ADALÉKOK gesnek tartá Zsigmonddal személyesen találkozni, s őt a 16 évi békére figyelmeztetni. Indítványára a két király busvét utáni szombaton Sandeczen volt találkozandó.1) Zsigmond Kézsmárkra érkezett, s miután Yladiszláv maga átjönni nem akarván, fivérét Vitoldot kiildé, Zsigmond megragadván az alkalmat, Yitoldnak, ha eláll Vladiszlávtól, koronát helyezett kilátásba. Yitold vissza­ntasítá az ajánlatot, s azt fivérével közié, ki ennek daczára íneg­engedé Zsigmondnak, hogy a béke közvetítésére a lovagrendhez utazhassék országán keresztül ; ez engedélylyel indáit aztán Gara és Stibor Krakkóba, innen Marienburgba. De a háború mégis kitört2) s a Zsigmond szolgálatában volt lengyelek siettek haza­téréssel jóvá tenni eddigi mulasztásukat, míg az egri püspök oly hűségesnek mutatkozott még folyton Yladiszlávhoz, hogy ez or­szágának Magyarországgal határos részeit ennek oltalmára biz­hatóknak tartotta. A lengyel hadak már a porosz határon álltak, midőn Zsig­mond biztosai Gara, Stibor és Konszendorf Kristóf még egyszer békeközvetítőkűl léptek fel, s visszautasíttatván, három nap múlva tudtára adák Zsigmond hadizenetét. Ismeretes a tannenbergi ütkö­zet, mely a Yladiszlávra leselkedő oly sok veszedelmet csírájában elfojtá, és számos magyarnak is életébe került.3) Bizonyos, hogy a lovagrend ezen borzasztó vereségét Zsigmond hitegető politi­kája okozá, s lehetővé tette azt, mit meg akart akadályozni : a lengyel korona hatalmi állását, s hogy a lovagrend teljesen cl nem veszett ekkor, csak annak köszöné, mivel Vladiszláv a len­gyel határon betört magyar csapatok ellen kényszerűit fordulni, minek következtében a német lovagrend decz. 5-étől számítaudó egy havi fegyverszünetet nyert Ulászlótól.4) Ezt 1411. febr. 1-én a thorni békekötés követte, melyben Ulászló, ki Zsigmondnak pártállása miatt már sereget készült vezetni Magyarország ellen, megígérte, hogy felhágy ezen ország elleni ellenségeskedésével, a német lovagrend nagymestere pedig kötelezé magát, hogy Zsig­mondot a béke elfogadására rábirandja. És Zsigmond, akarata ellen ugyan, de az idegen ügyért Lengyelországgal háborúskodni vonakodó magyar rendek által kényszerítve elfogadta a thorni béke fenti pontját, Ozarny Zavissa kezdeményezésére magyar s lengyel urak által márczius 31-én Márton napig tartandó fegy­verszünetet kötött Iglón, a meddig a béke érvényes marad­>) Monum. IV. 2., 288. 1. К ну s a dominorum ad convencionem regis Polonie et reg. Hung, in novam Sandecz vei antiquam villám. 2) Dlugoss XI. 215. s köv. 11. 3) Annal. Mechov, Pertz. i. m. 675. 1. ') Dlugoss 11., Monumenta II. 36. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents