Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - IV. közl. 590

600 ADALÉKOK séretében elkísérik Lőcséig. *) Á gyakorta fitogtatott barátság­nyilatkozatokból következtetve, a lovagrend mestere Vilmoshoz adott levelében 2 ) csakugyan mondhatni vélte, hogy Vladiszláv­nak bizalmát és támaszát főleg Zsigmond képezi. A következmé­nyek bizonyítják, hogy mind ez helyesen Zsigmondra alkalmaz­ható ; mert midőn törvénytelen tettei miatt a nemzet elégűletlen­sége végre 1401-ben a király elfogatásában nyilvánult, számosan kik Ulászlóban nemcsak a magyar korona örökösének férjét, hanem korának legnagyobb hadvezérét s fejedelmei egyikét is lát­ták, szívesen erre szállították volna a magyar koronát, és tapol­csányi gyűlésökből fel is hívták a magyar trón elfoglalására. Ulászló nyomban Uj-Sandeczen gyűjtött sereggel a Szepességilek vette útját, de a Garák által visszaveretett, mely alkalommal Procossnak, Balicz örökösének a magyarok által feje vétetett, számos lengyel megöletett, mások fogságba kerültek s az ország­ban tartózkodó lengyelek nyomban kiutasittattak.3) A nápolyi László felé hajló urakat azonban ez sem riasztotta vissza, hogy zalatnoki gyűlésekből a lengyel rendekkel véd- és daezszövetségre ne lépjenek, kijelentvén, hogy választottjuk őszinte barátja leend a lengyel királynak. De a további ily törekvéseknek Stibor útját állta, és Ludányi egri püspök több mással Lengyelországban keresett menedéket és segélyt az északkeleti részek megtámadá­sára. E zavarokat a lengyel kereskedők, kik Zsigmond Ígéreteit eddig csak papiroson s betöltetlen maradtaknak találták felhasz­nálva, a magyar rendek elé járultak panaszaikkal, hogy posztót és más árukat azon városokba és helyekre, hová Lajos óta szoktak volt járni, behozni s elárusítani nem szabad, s hogy ez által nagy károkat szenvednek. Az idő jól volt választva, s a magyar rendek ily faggatásoknak elejét veendők, a hazára való tekintetből is felujíták Lajos által nyert kereskedelmi szabadí­tékaikat a jul. 29-iki fehérvári gyűlésen.4) De nem Gara, sem Stibor fegyverei mentették meg Zsig­mondot válságos helyzetéből. Vladiszláv a belviszályok folyása alatt a Ivázmér egyik leányától származott Cilley Annát kérte meg nőül ; Zsigmond ekkor a Garák befolyása alatt állt. Fel­szabadulása után 4 hóval Vladiszláv oltárhoz vezette Annát, J) Vesd össze Monum. IV. 2., 261., 263. 11. "-) Codex Pruss. VI, 86—89.11. 3) Annal. Mechov. Pertz XIX. 673.1. A királynak adott oklevél Fran. II., 302. 1. Windeck Menchenél 1078., 4. fej. A Zsigmond elleni intrigák­nak valószínűleg Kocsiko volt a hírvivője és eszköze. Vesd össze Mon. IV. 2., 266. 1. *) Monum. V. 47. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents