Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - IV. közl. 590

592 ADALÉKOK nek átadni megtiltatott : László oppelui berczeggel védszövetség köttetett, világi és egyházi tisztségek a király választásig betöltetlen hagyatni határoztattak és senki azok elnyerése iránt Magyarországba menni ne merjen. Végre utolsó kisérletképen Wanvelski Przesláv Erzsébethez indíttatott azon kijelentéssel, hogy ha Hedvig két hó lefolyása alatt sem érkezendik Krakkóba, új választásról gondoskodnak.1) Erzsébet még mindig azt hitte, hogy e határozott hangnak egy kis fegyverzörej majd elveendi élét és Zsigmondot, mint újra kinevezett helytartót Krakkó felé inditá. Lublyóhoz ért, midőn Sandecz felől a kis-lengyelországiaktól izenetet vett, hogy túl is vannak fegyveresek, készek jogaikat megvédeni. De midőn kijelenté, hogy a Sandzivoj elfogatása alkalmával visszatartott lengyel túszok iránt alkudozni jött, Sandzivoj felkereste Lublyóban, s határozattá lőn,hogy Hedvig pünkösdig Krakkóban lészen s a kezesek szabadon fognak bocsáttatni. Nem szükséges kimutatni, a hazai állapotok mennyire támogatták a lengyelek határozott követelését. Hedvig október közepén Krakkóban volt-,

2) s megkoronáztatott Bodzanta gneznai érsek, János krakkói, Miklós poznáni, Sbiliczet vladiszlávi püspökök, úgy szintén Demeter esztergomi, János csanádi főpap és számos magyar urnák is jelenlétében. A nationalisták vágyai tehát teljesültek ; s ime, most mind jobban kezdenek kifejlődni további czéljaik. Tagadni nem lehet, hogy Lengyelország emberemlékezet óta kimondbatlanúl sokat szenvedett a litvánok támadásától ; s az is igaz, hogy a magyar nemzettel kötött personalis uniója a lengyelnek, kissé felzavarta a nemzetet, sőt lehettek, kik nemzeti függetlenségöket veszélyben forgónak látták e szövetségben. Litvánia élén liarczias, messze rettegett fejedelem állt, oly alak, ki a Boleszlávok és Kázmérok kora után áhítozó urak rokonszenvét könnyen megnyerhette. És meg is nyerte, mert alig hogy vége szakadt a koronázási ünnepélynek, nationalista titkos küldöttség indúlt Litvániába felszólítni őt, hogy tegyen lépéseket Hedvig kezének s vele a koronának elnyerése iránt. Kikeletnek még nem indult a természet, midőn 1385. első napjaiban már Krakkóba ért Hedvighez Jagellónak az ajánlata, hogy lia Hedvig hozzá nőül menni hajlandó, ő Jagelló egész népével a keresztény hitre tér, összes kincseit az ország javára fordítandja, a királynő jegyesét kártalanítandja, Litvániát Lengyelországgal egyesíti. Hedvig anyjához utasítá a kérelmezőket, an') Monum. II. 1—3. 11. c) Vesd ösázeMonum.TIT. 438. l.,hol már mint lengyelkirálynő intézkedik Sydelo polgár ügyében; aztán IV. 2. 46, 59.11., Caro 11. 465.1. és 3. jegyzet.