Századok – 1886

Értekezések - DEÁK FARKAS: Rajzok a kolozsvári ötvös czéh életéből 563

A KOLOSVÁRI ÖT VE S CZÊH ÉLETÉBŐL. 573 A mint az eseménynek kire a városban elterjedt, a város kapitány azonnal megjelent a liáznál és vizsgálódott a körülmények után, de minden vallomásból az tünt ki, hogy az egész csupán véletlen gonosz eset és történet. »Nem boszuságból, sem pediglen szándékból vagy latorságból, igyekezetből nem lőtt ; a mi világosan megbizonyosodott a szegény leány szavaiból, ki ugyan is élő nyelvével megvallotta, hogy »nemhogy akaratból cselekedte volna azt ő rajta Gatti Mihály, de sőt oly jó akarattal volt hozzája, hogy mások ellen is megoltalmazta volna.« Sőt többet tett a szerencsétlen leány, midőn pár nap múlva halálát közeledni érezte, újból említést tett az esetről s testamentaliter meghagyta, hogy az ifjút ne üldözzék, mert ártatlan, s ő megbocsát neki. Azonban a fiút valószínűleg a bánat s a féleleni vagy a lelkiismeret furdalása elűzte a háztól. Úgy látszik legelőször is hazájába ment s anyját hívta el Kolos várra, hogy a fennálló gyakorlat szerint, az ügyet enyésztessék el. Az asszony el is jött, valamint meghívták a már sírjában nyugovó leány édes atyját Varga Tamást is, ki egy Nagy János nevű rokonával jelent meg, továbbá bíráknak felkérték Péchváradi János kolozsmonostori káptalant, továbbá Szígyártó alias Kovács Mihály, Simándi Márton és Brassai alias Csizmadia (Cliyczmaczia) György kolozsvári polgárokat s mindnyájan összegyűltek Fenessi Mihályné J) asszonynak a Középutczában levő házánál 1643. junius 19-én,sott a dolgot megvitatván Varga Tamás a szerencsétlenül elpusztult leánynak atyja »megtekintvén az nagy véletlen szomorú esetet, mind pediglen eszébe vévén az legénynek sok becsületes emberek által való törekedését és maga ártatlanságáról való bizonyságtételét, annakfelette előtte forgatván azt is, hogy az ő édes üdvezűlt leánya csak kevéssel halála előtt ugyan testamentaliter is meghagyta volna, hogy ő érette az legényt Gatti Mihályt ne bántanák, mert őtet nem haragból avagy szándékból lőtte volna meg ; látván az legény édes anyjának is fia esetén való sok keserűségét : mindezekért megengede az ő édes leányának véletlen haláláról Gatti Mihálynak, hogy ő azért az megnevezett legényt soha nem persequálná, sem másokkal soha senkivel nem persequáltatná, hanem valahol és valamely ') Valamelyik félnek rokona lehetett.