Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 553

554 TÁRCZA. val azt is : honnan származnak a versek ? hol maradtak fenn ? A füzetet Sziimyei történeti repertóriuma zárja be. — A LUDOVICA ACADÉMIA KÜZI.ÖNYE májusi füzetében Szokolay Kornél az athletika fontosságát fejtegeti a hadsereg körében. — Korda Dezső : a bécsi cs. és kir. arsenál fegyvergyűjteményének magyar vonatkozású tárgyait ismerteti. Kimutatja, hogy a múzeumban foglalt magyar érdekű fegyverzetnek legnagyobb része nem harezban, mint inkább csak harezjátékban való használatra volt szánva. De a legérdekesebb nem tornára szánt, hanem harcai fegyverzet, és ez, а mohácsi csatában oly szerencsétlenül járt II. Lajos királyunk fegyverzete. A Vegyes-házból származó magyar királyok Bécsben őrzött fegyverzetei közül az egyedüli, a melynek hitelessége nem vonható kétségbe. Minden jel arra mutat, hogy ez az, melyet Lajosnak 1515. jul. 23-án későbbi ipja I. Miksa császár teljesen felszerelt ló kíséretében ajándékozott. A fegyverzet német készítmény, valószínűleg nürnbergi munka. Legjelleinzetesebb beune a Miksa császár idejében nagyon divatos burgundi sisak, alsó része kidudorodó s belül homorú gyűrűt képez, mely a pánczélnak beleillö kidomborodására rátolódik, és ilyformán pánczél és sisak egy darabból állónak látszik. Érdekes a csuklós könyök is kiálló dudorodásával s alsó és felső kagylójával. A vaskeztyük behajtható ujjúak. A mellvért gömbölyded alakú. Hozzá fűződik a rövid lias hosszú nyilt derékkal, mely három egymásba tolt abroncsból áll, hogy a lehajlást megengedje. A ezombfedők pajzsalakúak és szíjjal vannak a ezombhoz erősítve. A ezomb hátúi szabad. Az alsó lábszárat sima és csinosan alakított cső védi. — Csínos nyereg tartozik a fegyverzethez, mely kék selyemmel van borítva, elől a magyar nyergeket jellemző keskeny bak nyúlik fel, a hátsó ív a szúrásnál használt nyergekhez hasonlóan, nagyon magas. A cs. és k. ambrasi gyűjteményben Lajostól még egy fegyverzettöredéket őriznek, és pedig egy rovátkosau munkált jobb vállat, mely töredékét képezi egy abroncsos szerkezetű »Maximilián« fegyverzetnek. De ehez szó fér, vájjon II. Lajosé volt-é s nem későbbi (XVI. sz.) muuka-é ? A régi polgári fegyvertárban egy tornafegyverzetet Mátyás királyénak tulajdonítanak. De ez későbbi, XVII. századi munka s valószínűleg György János brandenburgi választóé volt. Albert királynak és fiának V. Lászlónak is tulajdonítanak egy-egy pánczélt, de egyik sem készült a XVI. század utolsó negyede előtt. A leltár Attilának is tulajdonít egy fegyverzetet, mely pedig tizenegy századdal fiatalabb nála. De annyiban mégis érde kelhet bennünket, a mennyiben eredetileg a pozsonyi m. k. kincstárban őriztetett, és csak Mária Terézia koronáztatása után adatott át a bécsi polgári fegyvertárnak. Legvalóbbszinü, hogy valamelyik a XVII. század első negyedében élt magyar főúr tulajdonát képezte. Az érdekes füzet többi részét katonai szakezikkek képezik. A MAUYAR NYELVÖK májusi füzete szómagyarázatok, helyreigazítások, nyelvtörténeti adatok, népnyelv hagyományok érdekes sorozatán kívül -egy minket is közelebről érdeklő czikket közöl: »A legrégibb rumuny codex