Századok – 1886

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Haller Gábor történetéhez (1633.) 523

KÜLÖNFÉLÉK. 918 ságához járul tanúlságos adalékkal s magyarázó pótlékül szogál saját napló feljegyzéseihez is, melyeket külföldi tamílása idején kezdett vezetni. *) Haller Gábor életére s neveltetésére döntő befolyással volt vallásváltoztatása, a mi eddigelé kevéssé van felderítve történelmünkben. A Haller család a XVII. s XVIII. század folyamán ismeretes buzgó eatholicismusáról, akkor is, midőn Erdélyben a református vallás volt az uralkodó. Haller István egyike azoknak, a kik Brandenburgi Katalint a katholicus hitre térítik. Unokája, II. Haller István szervezi a XVII. század végén a catholicus statust s Cserey Mihálytól tudjuk, mily »halálos ellensége a reformata religionak.« Ennek fia László, hogy mily buzgó katholicus volt, mutatja naplója 2) s nejének a ref. vallásáért annyira rajongó gr. Bethlen Katának önéletírása. A családban az egyedüli református : Grábor, a mit azért hangsúlyozunk, mert ez a körülmény nagy szerepet játszik élete folyásában. Vallásváltoztatásáról ő maga ezt írja naplójában : »Martius 1 14. Fejérvár. E tájban az pápista vallást elhagyván, állottam az reformata religiora, mely miá az atyám uramnak haragját vettem s azon kívül is nem keveset szenvedtem, kiváltképpen Németországban, mindenektől elhagyattatván. De a ki mellett az isten, kicsoda az ellen.« Önkénytelenül felmerül az eddigelé megoldatlan kérdés: mi indította őt az áttérésre? főkép, midőn tudjuk, hogy atyja akarata ellenére tette, a ki e miatt sokáig haragudott rá, s megvonta tőle az anyagi támogatást is tanúlmányai folytatására. E befolyást a fejedelmi udvarban, a fejedelemasszony környezetében kell keresnünk. Ismeretes dolog, hogy a fejedelemnő 1628-ban titokban áttért a kath. vallásra. A kórágyon fekvő fejedelem (Bethlen Gábor) midőn ezt megtudta, térítvényt vett nejétől, hogy állhatatos marad a protestáns valláshoz, ellenkező esetben elveszti jogát a fejedelemséghez. De a kath. tanácsurak (köztök Haller István) befolyása ezzel még nem volt végkép megtörve. A fejedelemasszony megtérése igazán csak Bethlen temetése után a gyula-fejérvári országgyűlés alkalmával (1631. jan.) lön nyilvánossá midőn udvari papja Geleji Katona István több paptársával ünnepélyesen visszatérítette s nyilvánosan megáldoztatta. A jan. 27-iki istenitiszteleten, melyen a fejedelemassszony is jelen volt, az *) Haller Gábor naplója 1630—1644. Mikó F., Erd. Tört. Adatok IV. k. 2) Az 1717-iki nagy-szebeni diaeta diariuma; kiadtam a Hazánk 1885. jun. füzetében.