Századok – 1886

Értekezések - LOVCSÁNYI GYULA: Adalékok a magyar-lengyel érintkezés történetéhez - III. közl. 501

A MAUYAR-T.RWYKR, ÉRINTKEZÉS TÖRTENETÉHEZ. 505 a lengyelek által, s 1280-ban egész Ilyvóig (Lembergig) száguldoztak fekete Leszko hadai. A rutének ellenséges magatartása annál nagyobb baj volt Lengyelországra nézve, mert fehér Leszko halála óta a szilézia berezegek minden alkalmat felhasználtak terűletök növelésére a krakói fejedelem kárával. Ezen, valamint a rutének elleni harczaikban bizonyára nem egyszer szorúltak a lengyelek magyar segítségre; az 1266-ki lengyel-rutén háborúban a lengyeleknek győzelmét a közvélemény csak Kinga fejedelemnő érdemeinek tulajdonította, ki imával távoztatta el a szerencsétlenséget, s mi azt hisszük, kéréssel a magyar rokonhoz segély iránt. О volt sokáig a két udvar szoros kapcsa ; udvarába hozatta Jolantát, maga neveié, s ő volt szerzője ennek Boleszlávval való egybekelésének. A cseh bonyodalmak Béla halálával nem értek véget. V. István részint hogy fogadását teljesítse, részint hogy a küzdelemre szövetségest szerezzen, megkoronáztatása után nagy kísérettel indúlt Krakóba, hol 1270. aug. hóban meglátogatta Szaniszló sírját, felújítá Boleszlávval a szövetséget s véd- és daezszövetségre lépett vele ; visszatérvén, Boleszláv által Szandeczig elkísértetett. l) Nem valószínű tehát, hogy a csehek ellen kötött ezen szövetségnek daczára,a lengyelek 1271— 72-ben István ellen Ottokárral tartottak volna, sőt inkább őket is a ruténeket is V. István mellett fellépetteknek kell elfogadnunk, a miuthogy a kötött békebiztosítói között is találjuk őket.2) A esek és magyar között utóbb támadt háborúban ugyan Kún László lengyel zászlókat is ejtett zsákmányúl, sőt Endre herczeg is Kunegunda udvarában talált menedékre bátyja előtt, s mi több, midőn 1282-ben nagy éhség pusztíta Lengyelországban, lakói közül számosan Magyarországba költöztek s itt a kúnoknak eladattak volna. 3) Ez, ha igaz, csakugyan azt bizonyítja, hogy a viszony László és a lengyel fejedelem között nem volt valami benső. De midőn 1287-ben Otto sandomiri vajda vezetése alatt a lengyel urak fekete Leszko ellen fellázadva, Konrád massovi kerczeget meghívták a trón elfoglalására ; a rutének és litvánok velők tartva elfoglalták Garczga várát. Leszko ekkor IV. Lászlóhoz fordúlt segélyért, s nemsokára kúnokból s magyarokból álló sereg kelt át a Kárpátokon György gróf vezetése alatt, mely a bynici iitkö*) Annal. Cracov. compil. Annal. Polon. IV. Pertz. i. m. XIX. 605. 638. 1, Dlugoss. VII. 1270-hez. István levele Fehérnél. Az atyja elleni harezban eleinte lengyel-rutén segélylyel harczolt ; utóbb azonban az atyának fogta pártját Boleszláv, s még más zsoldosok toborzását is megtiltá. V. ü. 1262-ben adott ígéretet Knauznál, Monum. I. 47 7. 1., és az 1266. békeokmányt Theinernél, Vet. Mon. I. 285. 1. 2) Cod. Dipl. V. 1. 129. 1. 8) Annal. Polon. I. IV. ezen évhez és Dlugoss i. h.