Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi szemle - 464

452 TÁRCZA. az idők folyamán keresztül ment, ismerteti tanrendszere fejlődését, és az iskola kormányzását, végül hosszabban tárgyalja jelenlegi állapotát, szervezetét, könyvtárát, gyűjteményeit, egyleteit stb. — A nevelésügy irodalma terén számot tevő munka. — BRASSÓ VAROS TÖRTÉNELMI FORRÁSAIBÓL (Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen), melyet a város költségén egy bizottság ad ki, hatalmas kötet (nagy 8-adr. 769. 1.) jelent meg, mint I. kötet. Tartalmát városi számadások teszik 1503 — 1526-ból. Az erdélyi szászok régen felismerték, hogy mennyi jellemző történeti és mívelödéstörténelini adat rejlik a városi számadásokban. Midőn az Akadémia megindította a felsőmagyarországi városok számadásainak közlésével az e nemű publicatiók sorát : a Nagy-szeben városi számadások már megjelentek. Ezeket követi most a hajdan fontos kereskedelmi piacz és iparüző Brassó. Számadásai tanulságos összehasonlításul és kiegészítésül fognak szolgálni a többi városi számadásokhoz. — A DIPLOMATIKA ÉS A NŐK czím alatt Dr. Schőnwitzky Bertalan egy kis fűzetben kiadta a pozsonyi »Toldy kör«-ben f. é. apr. 11-én tartott felolvasását. Czélja az, hogy felbivja a nők és általában a nagy közönség figyelmét a történelem fontos segédtudományára : a diplomatikára, az oklevelekre. S e czélból könnyed modorban írt értekezésében több nőtől származott okiratot (főkép végrendeleteket) ismertet a pozsonyi városi levéltárból. — A KEGYÚRI JOG ÉS A SZEGEDI GYAKORLAT cz. a. Kuszty (Reizner) János jogtörténelini értekezést adott ki (148 1.,) mely a kegyúri jogra vonatkozó irodalom termékeihez tanúlságos és becses adalékul szolgál. A munka első sorban helyiérdekű, a mennyiben megírására alkalmat Oltványi Pálnak a Szeged városi törvényhatósági frzottságuál beadott egy indítványa szolgáltatott, melyet »Szeged a nagy catli. város egyik nyílt sebe« cz. a. ki is nyomatott. Kuszty, Oltványi tévedéseinek, hibás felfogásának helyreigazítására vállalkozott s feladatának munkájával derekasan meg is felelt. Alapos jogi és történelmi ismerettel czáfolja Oltványi állításait s amennyiben általános, s magasabb szempontból indái ki, munkája nemcsak egyszerűen alkalmi munka, de olyan, mely a jogtörténet iránt érdeklődő közönség figyelmére is méltó. — DÜRER ALBERT SZÁRMAZÁSÁRÓL és művészetéről Szendrei Jánostól csinos kis füzet jelent meg (külön nyomatkép a régészeti társulat évkönyvéből) három ábrával. A Dürer kérdés mai' állásáról kiván tájékoztatásúl szolgálni. Dürer a híres nürnbergi művész származása régóta foglalkoztatja a műtörténet írókat külföldön és nálunk egyaránt. Dürer maga mondja 1524-ben irt naplójában, hogy atyja id. Dürer Albert Magyarországon született Gyula mellett egy »Eytas« nevű faluban. — Haan Lajos kimutatta, hogy ez az Eytas nem más, mint a Gyula mellett feküdt Ajtós falú ; a mit a német műtörténészek (köztük Thausing, Dürer legjelesebb életírója) is elismertek. De Haan tovább ment : bizonyítgatta azt is, hogy