Századok – 1886

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Köpcsényi gróf Listhi László 32

KÖPCSÉNYI RRÓF LISTI LÁSZLÓ. 33 Az ] 653. év folyamán egy magyar költői munka jelent meg Bécsben, melynek tárgya nemzetünknek Mohácsnál történt veszedelme írója pedig Listi László vala. Listi könyve egy hősköltemény igényeivel lépett a világ elébe, de kedvező fogadtatásra egyáltalában nem talált. Már a maga idejében is alig törődött vele valaki. Unalmas krónikaszerű elbeszélése erőltetett gyönge rímei, hogy is arathattak volna tetszést abban a korban, midőn országszerte a »Zrinyias«-t olvasták s az ebben hangoztatott korszerű eszmék és érzések, mindeu igaz magyar keblében élénk visszhangra találtak. És így történt, hogy a kevés költői becscsel bíró munkát, már csaknem tökéletesen elfeledték, midőn a szerző egyénisége kezdé magára vonni a közfigyelmet s rövid idő alatt országos érdeklődés tárgya lett. Hajmeresztő híreket kezdtek suttogni az emberek, gyilkosságot, méregkeverést emlegetett a fáma, előbb csak titokban beszéltek a rejtélyes bűntettekről s végre az ország színe előtt vádolták Listi Lászlót, mint gyujtogatót, gyilkost, méregkeverőt. A vádak valóknak bizonyulván, bűneiért lakolni kellett. Az 1659. évi 112. t. cz. szigorú vizsgálatot rendelt ellene s három évvel később az 1662. évi országgyűlés által az uralkodó elé terjesztett sérelmek 53. pontja alatt már úgy enlékeznek róla, mint a ki ausztriai bíróság által elitéltetve, hóhérpallos alatt vérzett el. Tehát a mit Listi mint költő nem érhetett el, hogy nevét megörökíthesse, elérte azt mint ember s ha irodalmi dolgozataival keveset foglalkoztak, annál nagyobb feltűnést idéztek elő tettei, még e hon határán kivűl is. Lassanként azonban bizonyos titokszerű homály képződött feje körűi s annál sötétebbé vált, minél inkább igyekeztek szétoszlatni. Pedig a Listi család eléggé ismeretes vala a hazában, rokonsági összeköttetést tartott többek között nagy-lucsei Dóczi, rimaszécbi Széchi, hadadi Weselényi, bethlenfalvi Thurzó és alsó-lindvai Bánffiakkal s valóban csodálnunk kell, hogy a költő alakja oly határozatlan körvonalakban lép elibiink és ez időszaknak aránylag gazdag memorire irodalmában semmit sem találunk róla följegyezve. A mi származását s egyébb családi körülményeit illeti, az irodalomtörténetben napjainkig fentartja magát az a vélemény, hogy a szerencsétlen véget ért költő természetes gyermeke lett volna ') Listi munkájának teljes czíme: »Magyar Mars avagy Moliáclinál történt veszedelemnek emlékezete.« Bécs, 1653. fol. 154. s függelék gyanánt magyar vezérek és királyokra írt emlékversek. SZÁZADOK. 1886. I. FÜZET. 3