Századok – 1886

Értekezések - Br. ORBÁN BALÁZS: Tövis és környéke 309

TÖVIS ÉS KÖRNYÉKE. Az Erdélyt középen áthasító Maros völgye azon helyen éri el szépségének és nagyszerűségének valódi fénypontját, a hol a testvér Aranyos folyó beleszakadtával nagykorúságának méltóságával hömpölyög kiszélesedő völgyének termékeny virányain, a melyet balpartilag kopár letarolt lankás hegyek szegélyeznek, egyhangúságukat csak itt-ott élénkíti egy-egy oáza a szőlőültetvényeknek. s egy-egy magaslatain festőileg elhelyezett község: mint Nagy-Lak, Felső Maros-Újvár, Gombás, Csombord és Maros-Szent- Király. Ámde ez oldal egyhangúságát előnyösen kárpótolják a völgyét jobb oldalilag szegélyző havas lánczolat festői csúcsai, melyek a büszke Székelykö-bői kiágazva, egész Gyula-Fehérvárig, illetőleg a Zalatlma felé vonuló hegyszorosig nyúlnak le, s a büszke Pilis, a Socrates arczélét utánzó Csákszirt-je s az egykor vár koronázta Kecskekö-ben fejtik ki nagyszerűségük varázsát. Most azonban nem foglalkozom a minden tekintetben érdekes Maros középvölgyének leírásával. Azt Alsó-Fehérmegye monographussának hagyom fenn, csakis — mintegy izleltetőűl — a Maros terének egyik igénytelennek tetsző jobboldali mellékvölgyét, az úgynevezett Tövis- vagy Diód völgyét fogom röviden ismertetni. Gyula-Fehérvár és Nagy-Enyed közt körűlbelől a középúton törtet le a havasok kebléről egy virgoncz patakocska : a Tövis vagy Diód pataka. Ennek torkolatában, de már klinn a Maros-terén helyezkedett el a folyamka mindkét partján Tövis mezőváros. Fennebb a völgy derekán Diód, legfelül Fel-Gyógy. Tövis régi okmányokban, nevezetesen a pápai dézsmák regestrumának 1333-ik évre vonatkozó följegyzésében, Spinis néven fordul elő, a mikor Domokos nevű papja 80 dénárt fizet. Ugyanezen regestrum 1337-ik évre vonatkozó jegyzetében már Thyvys, magyar nevén szerepel. Egy régi okmányban ') a németes 1) A fehérvári káptalan levélt, levő eredetiről vett hiteles másolatot látta gr. Kemény József báró Orbán Antalnál. 22*