Századok – 1886

Értekezések - BERKESZI ISTVÁN: Gr. Zrínyi Miklós horvát bán téli hadjárata 1663-ban 253

KÜLÖNFÉLÉK. GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS HORVÁT BÁN TÉLI HADJÁRATA 1663- 4-BEN. Zrínyi Miklós 1663 — 4-iki nevezetes téli hadjáratát fö vonásaiban is alig ismerjük pedig ez képezi bevezetését az 1664-iki nagy háborúnak. Leopold kormánya szívós makacssággal ragaszkodott a békéhez, mely pedig már tényleg alig létezett : az események hatalma nagyobb volt a miniszterek konokságánál. Mióta Zrínyi a kanizsai 1660-iki nagy lőporrobbanás után az 1661-iki tatár pusztítás következtében a békét tényleg fölbontottnak tekinté s a Murának Drávába szakadásánál Zerin várát építé: e körülmény a portán állandó sérelmi pontot képezett. Köprili megfojtatta a kanizsai pasát, ki az építés művét nem gátolta meg s új pasát, olyat nevezett ki oda, kiről feltette, hogy Zrínyivel meg fog mérkőzhetni. 1663. márcziusban szultán és nagyvezér Drinápolyba mentek s ez általánosan a támadás előjelének tekintetett. S a nagyvezér folytonosan alkudozva a császár követeivel, jun. 8-án Lándorfejérvárra érkezett, honnan a tábor Eszékre ment. Innen Mohácson át Buda felé vette a tábor útját : míglen az ultimatum végre elosztatta Leopold minisztereinek béke reményeit. A háború tehát csakugyan megkezdődött s folyt Leopold miniszterei akarata ellenére, mígnem Érsekújvár bukása a béke megtarthatásának illusióját teljesen eloszlatá. Zrínyi Miklós egész erőfeszítéssel készülődött, testvére okt. 11-én Károly városhoz közel kétezer törököt levágott, nov. 24-én pedig Miklós verte vissza a tatárokat a Murán. 1664. elején Hohenlohe Juliussal, a német birodalmi hadak osztályának egyik vezérével, megkezdé a híres téli hadjáratát, melynek érdekes és egykorú leírását az alább következendő sorokban közöljük : Zrínyi Péter uram felől tudom eddig bizonyos Kegyelmed, hogy oda föl volt és vagyon. Minket in 2. Januarii Berzencze alá