Századok – 1886
Tárcza - Irodalmi és vegyes közlések - 204
TÁRCZA. 211 — А м. к. BELÜGYMINISZTER a káptalanokhoz és conventekhez következő leiratot intézte : »A magyar udvari caneellária rendszeres felállításáig, vagyis 1690. évig a »Liber Regiusok« annyira hiányosan vezettettek, hogy különösen az azokban foglalt nemesi czímeres levelekről bátran mondható, miszerint alig 1 1 0 százalékát képezik azoknak, melyek 1527-től 1690. évig a magyar udvari caneellária által a felek részére tényleg kiadattak, anélkül, hogy a »Liber Regius«-ba bevezetve volnának, vagy róluk az eredeti conceptus fönmaradt volna. Miután a szóban levő adatokat úgy az egyes kormányhatóságok, különösen a magyar királyi honvédelmi és a közös hadügyminisztérium, mint a nagy közönség is mindegyre sűrűbben veszik igénybe : a fentebb jelzett nagy hiány pótlására minden lehetőt el kell követni, minélfogva az országos levéltárnok, a hozzám folyó évi deczember hó 6-án 1255. szám alatt intézett előterjesztésében többek között és pedig első sorban azt is javaslatba hozta, hogy a régi hiteles helyek levéltárainak őrei kéressenek fel, miszerint a kezelésük alatt álló országos levéltárakban külön deponált, vagy protocollumaikban átírt vagy egyéb irataik közt található nemesi czímeres oklevelekről és nemesi bizonyítványokról teljes jegyzéket készítsenek, illetőleg terjeszszeuek be, a melyben az évszámon kivül 1. a czímeres levelet adományozó fejedelemnek vagy a nemesi bizonyítványt kiállító hatóságnak, 2. a czímeres levelet vagy a nemesi bizonyítványt nyerőknek nevei egyenként, a hol lehetséges, illetőségük kitüntetésével, s 3. levéltári jelzeteik, mely alatt ezen íratok őriztetnek, pontosan felsorolva volnának. Nagy köszönettel fogadtatnék, ha a tudomány és a nagyközönség érdekében, a kérdéses jegyzékbe az illető káptalannak vagy conventnek privát levéltárában őrzött ilynemű okiratai is fölvétetnének. Ennek előrebocsátása után hazafiúi bizalommal felkérem a czímet, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a szóban forgó oklevelekről és bizonyítványokról lehetőleg pontos jegyzéket készíttetni s azt mielőbb hozzám juttatni szíveskedjék.« I LADÁNYI GEDEON, a kolozsvári egyetemen a világtörténet ny. r tanára febr. 4-én meghalt. Szül. 1824-ben. Tanári pályáját Nagy-Szalontán kezdte, Debreczenben a collegiumban, mint jogtanár folytatta . Kitűnő tanár volt ki szabatos és elegáns előadásával, s különösen a 60-as években közjogi előadásai alkalmával a jogfolytonosság hirdetésével tanítványaira nagy hatást gyakorolt. Eleinte történelmi és jogi tankönyvek írásával foglalkozott. 1871-ben kiadta 3 kötetes Alkotmánytörténetét s a mint ez megjelent, 1872-ben az Akadémia megválasztá levelező tagjává, Eötvös pedig kinevezte egyetemi tanárnak. Mint tanár, tanítványai szeretetét teljes mértékben bírta s mint ember, a becsületesség és humanitás mintaképe volt. — TnALLÓczY LAJOST a történelmi bizottság febr. 5-én tartott ülésében a Nyáry Albert halála által megürült helyre tagjai közé választá — A FRANCZIA ÁLLAMLEVÉLTÁR igazgatósága elhatározta, hogy a franczia állam és közügyi levéltárban őrzött azon okiratokat, melyek Franczia- és Magyarország közt a XYI. és XVII. században fennállt össze-
