Századok – 1886

Tárcza - Történeti repertorium a hírlapokból - 203

202 TÁRCZA. erdélyi szombatosok változatos és megkapó jelenetekben gazdag történetét tárgyalja. Kohn alnpos bibliai és történeti ismeretével hívatva van e munka megírására. Ez első közleményben kimutatja , hogy az erdélyi szombatosok felekezete önállóan támadt, függetlenül az európai hasonló mozgalomtól s vázolja a biblia befolyását a magyar irodalomra a XVI-ik század első felében. — A »MAGYAH NYET.VÖR« január 15-iki füzete szokott változatos tartalommal jelent meg. Vannak benne szólásmódok, közmondások, népbabonák, népmesék, csali mesék, népetimologiák és ferdítések, találós mesék, tájszók, mestermüszók. A nagyobb czikkek között Simony>' Zsigmond a magyar névragozáshoz járul adalékkal, a » kép « ragot fejtegetvén. Szarvas Gábor a magyar mutató-névmásról ír. Asbóth Oszkár az ó-szlovén és új-szlovén nyelv kérdésében vitázik Volf Györgygyei. Brassai Sámuel »A dativus ügyéről« ír polemicus czikket. Korda Imre : A kiskúnhalasi nyelvjárást ismerteti. — Az ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET bölcselet-, nyelv- és természettudományi szakosztálya kiadványainak II. kötete 3. füzetében Kant müve van közölve : Az erkölcs metaphysicájának megalapítása ; fordította és bevezetéssel ellátta Szász Béla. A füzet végén levő szakosztályi értesítőből a november 21-én és decz. 12-én tartott két szakülésről nyerünk tudomást, a melynek elsején Szász Béla mutatta be Kant fennebbi müve fordítását, az utóbbin Hegedűs Béla tartott felolvasást a tragicum kérdése feletti polémiáról. — Az »UNGARISCHE REVUE« f. évi januári füzetében Lipp Vilmos nyitja meg keszthelyi sírmezőkről írván, melyeket önállóan megjelent nagy munkájából ismerünk. Ezt követi Trefoi l Ágost emlékbeszéde Guizot Ferenez felett, melyet az akadémiában múlt évi okt. 26-án tartott, T'est у Frigyes, a horvátországi száz levél írója, a horvátok aspiratióit mutatja be kellő világításban a külföld előtt. Ezután Spieglcr J. S. héber bölcsészeiéből egy rész, »Die Philosophie der Kabbala« cz. a. van közölve. Hunfalvy Pál »Zur Geschichtsforschung über die Rumänen« cz. fejezetben Mania V. ily czímü történetkritikai s ethnologiai munkáját veszi bonczkés alá. Marczali Huber osztrák történetéről ír, a melyet folyóiratunk múlt számában mi is ismertettünk. A tartalmas füzetet magyar könyvlajstrom zárja be. TÖRTÉNELMI REPERTÓRIUM, ÖSSZEÁLLÍTVA A HAZAI HÍRLAPOKBÓL. 1886. JANUÁR. Adatok az 1646—47. országgyűlés történetéhez. Prot. Egyh. és Isk. Lap 2. és köv. sz. Alszeghy János. Más idők — más emberek. (Apróságok a régi Nagyszombatról.) — »Az Nemes• Becsületes Szües-Czéh« történetéből. (Kép a régi »magyar« Nagyszombatból.) Pozsonyvidéki Lapok 3—-5. sz. Báttai apátságról. Közli S. F. Szekszárd és Vidéke 3. 4. sz.