Századok – 1886

Tárcza - Irodalmi szemle - 192

TÁRCZA. 193 év Magyarország történelméből«, melyből immár a közönség a harmadik javított kiadást veszi. Rátli, hogy a megszerzést megkönnyítse, 80 kros füzetekben adja ki. Ez első füzet 96 lapból áll. — A Magyar Nemzet családi könyvtárából, mely valóban választékos és jó munkák gyűjteménye, a XXVIlI-ik füzet »Kazinczy Ferenez utazásait« foglalja magában (a magyarországi utakat s erdélyi leveleket), mely mint tudva van, nem egyszerű útleírás, hanem az uti élményeknek a történelmi események elbeszélésével való élénkítése s egyszersmind korrajz is. — Gróf Tolstoj históriai regényéből, melyet inkább történeti korrajznak lehet nevezni, s mely az első Napoleonnal küzdő Oroszországot festi, s ezen idők szereplőinek történelmileg hü rajzát adja, immár öt fűzet van a közönség kezén. Ajánljuk e mur. Kákát olvasóinknak. А КATHOLICUS ISKOLAÜGY MAGYARORSZÁGBAN CziuiÜ S liagy históriai apparatussal megjelenő munka II. osztályából megjelent a Litterae Authenticae-k 3-ik füzetének első része. Szerkeszté s jegyzetekkel ellátta Weiser Frigyes tanár. Gazdag tárháza a hazai tanügy történetére vonatkozó adatoknak s okiratoknak. Összesen tíz kath. gymnasium történetére vonatkoznak ezek, u. m. a gyulafehérvári, belényesi, fogarasi, szentgyörgyi, hátszegi, kecskeméti, sárospataki, sélyei, szakolczai, turóczi gymnasiumokra, s 60 tanárnak adja életrajzát. Ez adatoknak legnagyobb része eddig teljesen ismeretlen volt s azok nagy gonddal és helyes kritikával vannak különböző archívumokból összehordva. Általában pontosság és gond tekintetében igen correkt editio ez. Haynald bibornok rendeletére állíttatott össze, ki azzal valóban nagy szolgálatot tett a tanügy történetének. Weiser igen becses jegyzetekkel s excursiokkal növelte a munka becsét. — NÉMETIIY LAJOS, vál. tagtársunk, a főváros ismert egyháztörténetírója, érdekes monographiát bocsátott közre a budapest-vizivárosi Erzsébetiek megtelepedése századik évfordulója alkalmából. A Duna jobbparti Erzsébetieket a liumanisticus törekvéseiről ismert II. József fejedelem telepítette meg 1785-ben a ferenczrendiektől számukra átengedett zárdában. Alapvagyonukat a sz. Háromságról czímzett, de magyarosítási törekvései miatt II. József által megszüntetett testvérület tekintélyes vagyona képezi. E testvérületet 1 725-ben Koháry István gróf és több magyarérzelmü főúr alapította volt, hogy a fővárosban és országszerte a beköltözött németek között a magyar elemet terjessze. Az Erzsébetiek jótékony intézménye második alaptőkéjét puchói Marczibányi Istvántól nyerte, ki házát is nemeslelkűleg a beteg és agg nők ápoldája számára adományozta. Idő folytával még más jótevők is gyarapították ezen emberszerető rendnek alapvagyonát, úgy, hogy a lefolyt évszázad alatt 128 apáeza, összesen 41,834 beteget, valláskülönbség nélkül, ingyen ápolhatott. Szerző szerint megszámlálhatatlan azok száma, a kiket élelemmel és alamizsnával hittak el. Valóban, méltóan viselik ár-pádházi sz. Erzsébetnek nevét. Templomuk az ereklyék, szobrok és képek múzeumának mondható. Ezekből szerző a legkegyeltebb tárgyakat ismerteti, ilyen pl. sz. Erzsébet botja,