Századok – 1886

Értekezések - WEBER SAMU: A lublói vár 141

146 WEBER SAMU. az alkudozások Szapolyai István, Szepes megye örökös főispánja és II. Ulászló között oly czélból, hogy Lubló és Podolin várak a hozzá tartozó mezővárosokkal és uradalmakkal, valamint a lengyel koronától visszaváltandó tizenhárom szepesi város Szapolyai örök tulajdonába menjenek át. 8. Kmitha Péter 1494-ben másodízben neveztetett ki helytartónak a lublói várba. Már 1479 óta udvarnagy volt és mint ilyen részt vett Ulászló magyar és cseh és a lengyel király Albert , között létrejött találkozásban Lőcsén 1494-ben. Ez esemény fényéről megemlékeznek a lőcsei sz. Jakab ősrégi és híres templomtornyának jegyzetei is, melyekben általában a város történetének nevezetesebb mozzanatai feltalálhatók. 9. Benedikt de Kosmin 1500-ban székelt a váron, de szerencsétlenül járt, mert verseny társa 1506 körül elmebetegség színe és ráfogása következtében becsukatta és vagyonát leányának, ki < Topperczer Péternél volt nőül, adományozta. 10. Kmitha Sztaniszló 1506-ban ily körülmények között könnyen elfoglalhatta a szabad tért a lublói várban. 11. Koscielecz János 1511 óta volt helytartó Lubló-váron, a ki általában sok magas hivatalt viselt Lengyelországban. 12. Jordan János de Zakliczyn 1515-ben viselte e hivatalt. Nagyon vagyonos ember volt; a lublói uradalomért 1000aranyat tízetett egy ideig a lengyel kormánynak. 13. Kmitha Péter 1529 óta liívataloskodott. Alatta 1539-ben a 13 város grófja, Gl atz Gergely és jegyzője, Titel Antal kérvényeztek, erősítené meg kiváltságaikat és jogaikat. Zsigmond király megígérte, hogy koronázása alkalmával letett esküje értelmében szívesen megőrzendi a városok szabadalmait, annál is inkább, mert azok elzálogosításuk ideje óta mindig híven teljesítették kötelességöket a lengyel király és kormány irányában. 2) Akkor már a protestáns vallás terjedt el a Szepességen és a szepesi főesperes és váraljai lelkész Topperczer, a poprádi, a menhardi és bélai lelkészekkel tisztelgett a lublói várban a nagyságos helytartónál. Üres kézzel nem mehettek és vittek ajándékúl két ezüst kanalat 4 fl. és 33 denárnyi értékben. Az úti-költség 4 embernek 6 mértföldre összesen 2 frtot és 38 dénárt tett.8

) (160 dénár tett akkor 1 frtot.) 14. Bonar János 1549-ben lépett hivatalba. Alatta 1553-ban a vár tűzvész által teljesen elpusztíttatott. Még a levéltár sem volt megmenthető, az is oda égett. Balinémeth vagy Bilina vár-Századok, 1885. 16. 1. 2) Anal. Seep. I, 226. 3) Matricula Moleriana 1520. p. 121