Századok – 1886
Értekezések - WEBER SAMU: A lublói vár 141
142 WEBER SAMU. Lubló várról így ír : Egy kősziklán igeu szépeu fekszik és lőszerekkel van felfegyverezve, úgy, hogy több ostromot állott már ki. 1553-ban földig égett, mely tűzvészben Balineth kapitány halálát találta. A romokból azonban újra felépíttetett. ') Bél Mátyás is elbeszél egyet-mást várunkról: Zsigmond király óta 1412-től a lengyel uralkodóknak van alávetve és a lengyel helytartóknak székhelye volt, kik a 13 város felett néha önkényesen uralkodtak. Az említett tűzesetről is megemlékezik, valamint arról is, hogy a vár a hussiták elleni háborúban több rohamot sikeresen visszavert Giskra ellen is.2 ) 1777-ben Compendium Hungáriáé Geograpliicum czímű művében csak annyit moud a várról, hogy neve »Lublyo, Lublyau, Lubowina, Lublovia« és hogy Zsigmond 1403-ban kibocsátott rendeletében a corpus juris Hungarici I. pag. 175. §. 9. Liblyo nevet visel. Wagner, Analecta Scepusii III. kötetében 1780-ban a várkapitányokat sorolja fel (ha nem is teljesen), akik Lubló várában egymást felváltották. Többet tud elbeszélni e történeti helyről Windisch 1780-ban: Az uradalomhoz különféle faluhelyek is tartoznak, a többiek között Eelső-Kuzsbach, oly ásványforrással, melynek vize télben meleg, nyárban hideg. A víz, melynek kövítési sajátsága van, maga képezett magának kőkatlant. E fürdőhely a lengyelek fő találkozási helye volt, a míg Lublóváron uralkodtak. 3) Szepesházy és Thiele 1825-ben különösen kiemelik az ostromot, melylyel 1769-ben a lengyel confoederáltak a várat megtámadták, de daczára, hogy egy pillanatra elfoglalták Birziuszky vezérökkel élükön, s daczára minden pusztításnak és öldöklésnek, melyet a vár szomszédságában elkövettek, megszökni kényteleníttettek, mihelyt orosz dragonyosok és kozákok 2 ágyúval a vár védelmére érkeztek.4) A Lubló várról szóló történeti leírások e rövid áttekintése után áttérhetünk annak törénelmi tárgyalására, hiteles okmányok nyomán. A vár tulajdonképeni eredete homályos. Kik voltak a vár alapítói, nem bizonyos. Vájjon az itt megfordúló szarmaták vagy Historico-geograpliica terrae Scepusieusis in superiori Ilungaria celeberrimae deseriptio, concionata auctore Georgio Boliusch N. H. Schone Kesmarkiensis r ectore E. Bohusch J 1722. 2) Ilungariae antiquae et novae prodromus cum specimine, quomodo in singulis operis partibus elaborandis versari constiterit, auetor Mathias Belius Pannonicus. Norimbergae, sumtu Petri Conradi Monath bibliopolae anno MDCCXXIII. 3) Geographie des Königreichs Ungarn von Karl Gottlieb Windisch II. Theil 1780. 4) Merkwürdigkeiten des Königreichs Ungarn von Carl v. Szepesházy und J. C. v. Thiele. I. Band. 1825.
