Századok – 1886

Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - II. közl. 109

128 KOMÁROMY ANDRÁS. a kulcs megfordult az ujakon egynehányszor, mely dolog, hogy lőtt, ott való köpcsényi pap is jelen volt.« Ez ugyan még magában véve elég ártatlan dolog s megegyezik a faluhelyen még napjainkban is divatos úgy nevezett »rosta-vetés« tudományával, ámde constatálja a varázslás tényét, s a már előadottakkal együttesen, abbeli állításunk igaz voltát, hogy az ördöggel való czimboráskodás czélja egyedül a tudatlan nép félrevezetése volt, sokak előtt kétessé teheti. — Kételkedhetnek a felett, hogy midőn Európaszerte egyházi és világi hatóságok rendkivüli buzgalmat fejtettek ki a boszorkányok üldözésében és »ad majorem dei glóriám« tömegesen hurczolták máglyára a gyanús egyéneket — Listi annyira felülemelkedik korán, hogy úgy szólván kigúnyolja s önző czéljaira használja fel ez általános hitet ; és hajlandóbbak elfogadni azon feltevést, hogy ő sem volt előbb kortársainál, s nemcsak hitt az ördögben, de maga is foglalkozott némileg boszorkány-mesterséggel. 1) Be kell látnunk, hogy ily gondolatok valóban támadhatnak az emberben s ha egyszer helyt adtunk nekik, a tények megítélésénél is irányadóknak fogjuk tartani. Már pedig elvitázhatlan tény az, hogy Listi a Bécsből hozott leányokat meggyilkolta, és a hidegvér, melylyel agyonüti vagy önkezeivel fojtja meg a szerencsétleneket, a mód, melylyel a gyilkosság elkerülhetetlenségét fejtegeti : gyanút ébreszthetnek bennünk arra nézve, vájjon tetteinek az önkényt bevallottakon kivül, nem volt-e más indító oka és czélja s vájjon pusztán azért ölte-e meg a leányokat, hogy gondosan őrzött titkai el ne árúitassanak ? És ha erre szinte kielégítő feleletet adhatnánk is, előtérbe nvomúl egy másik kérdés ; mi szüksége lehetett Listnek a csecsemőkre ? Hátha rejtélyes, s előttünk örökre titokban maradó czéljaira használta fel őket, mert kitudja, mily őrületes szenvedélyek. aljas vágyak rabja volt ez ember s mire nem lett volna képes rajongásában? Ki tudja, mit rejthetett az alchemista, a méregkeverő műhelye, és mily eszközökre volt még szüksége a varázslónak ? Nem hódolunk e felfogásnak, bár elismerjük, hogy hasonló föltevésekre jöhet az ember, midőn a puszta tényeket vizsgálja s részben saját szempotjából, részben pedig az illető jelleméből igyekszik megmagyarázni. Ámde lia a tényekből az okokra követ-Hogy miben állott ez, és hány faja volt az úgynevezett boszorkányoknak, hosszú lenne elmondani és nem is tartozik czélomhoz ; különben egy német tudós Heppe »Soldans Geschichte der Hexenprozesse « , Stuttgart 1S80 cz. két kötetes munkájában alaposan ismerteti világszerte a boszorkányság történetét s az érdekló'döt egyszerűen odautasítom.