Századok – 1886
Értekezések - DEMKÓ KÁLMÁN: A magyar-cseh confoederatio és a beszterczebányai országgyűlés 1620. - II. közl. 109
KÖPCSÉNYI GRÓF LISTI LÁSZLÓ. 125 László uram fogadta: úgy, liogy bé mennyen az anyjrboz és egy Bársony nevű inaskát vigyen neki. azontúl penig, mintegy fertály esztendő múlván, azon inas étesse meg az anyját Listius Ferencznét, főtt vizben tevén az mérget. Mondotta azt is Horvát Péter, hogy már az méreg is kezénél volna, melyet készített Listius László uram annya megétetésére, száz tallért is igért Horvát Péternek költségére, száz aranyat pedig, ba végben viszi. Látta az fatens, liogy dupla aranyokat adott Horvát Péternek László úr, melyeket mondotta Horvát Péter, azért adta volna neki az űr, hogy ezen dolgokat ki ne nyilatkoztassa. Azon Horvát Péter más csomó aranyakat is mutatott az keblében, megütvén az oldalát mondotta : Itt is vannak aranyok, azért adta az úr, hogy mészáros Plricét megölljem, de ő elvevén az pénzt, azután nem akarta megcselekedni. Tudgya nyilván, hogy minden új csütörtökön eljárt Listius László Niklsthali hegyre, a hol Magyarország és ausztriai határok vannak, ördöngös circulusokat csinálni. Vallja azt is: midőn egykor mondotta volna Listius Lászlónak próbálás képen, hiszen gonosz ember Ulrik mészáros, hogy annyi ellensége vagyon, pajtáját és malmát megégették ? Arra azt felelte Listius László : de lia másokat nem respectalnának, bizony eddig magát is házában égették volna. Tudgya azt is, hogy egy fekete tyúkot tollastúl és egy fekete malaczot szőröstül megfőzetett, abból hét tál étket csinált, mindenik tál étekhez egy-egy abroszt, ollyat, a mely karácsony napján volt asztalon , egy kenyeret és egy korsó bort tött, s azt hét kereszt útra vitte, elásván az kereszt uton az egy-egy tál étket, abroszostúl, borostúl, kenyerestül. Midőn penig ez fatens Köpcsényben lakó pátertül Ferséntiil kérdette volna : miért cselekszik az úr ilyen bolondságot azon étkekkel ? azt mondotta az Pater, az úgymond — arra való, hogy az ördög ő neki azon étkekért egy erszént ad, melyben valahányszor nyúl, egy aranyat talál.« Az édes anyának szándékolt megmérgeztetését már fentebb említettük, igyekezve, a mennyire lehetséges vala, okát találni ; ez az egy dolog is tökéletesen jellemzi az elvetemült embert s bár több tanú egyező vallomása által nincs is megerősítve, nem kételkedhetünk igaz volta felett. A kereszt-útak járása, a varázs-körök, szóval az ördöggel való czimboráskodás czélja, miként már mégis jegyeztük, véleményünk szerint alig lehetett egyéb, mint ámítani, félrevezetni a tudatlan népet, liogy tetteit ne fiirkészsze, és sok — előtte gyanúsnak tetsző dolognak ily módon magyarázatát találja. Ennek elbírálása azonban, igen fontos dolog, s rendkívül óvatosságot igényel, ezért később még vissza fogunk reá térni. Mindenekfelett megragadja azonban figyelmünket az a körülmény, hogy Listi idegen gyermekeket tartott s valószínűleg