Századok – 1886

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Hagyományos ősmagyar emlékek régi nagy családaink kincstáraiban 1

RÈOt NAGY CSATjÀ DAÏNK KINCSTÁR .VfB AN. 5 A fejedelmi Báthory- és Rákóczi-házak kincstáraiban is őriztettek egykoron ily hagyományos magyar ősrégiségek. Név szerint a Báthoryakébau, — mely e ház utolsó nőtagjával szintén a ltákócziakhoz került. — ama buzogány, melylyel a Báthory-nemzetség őse, Bátor Opos, az ecsedi láp mesés sárkányát leveré. Ezen családi ereklyét II. Rákóczi Ferencz fejedelem, gyermekkorában maga is többször látta a munkácsi tárházban, s ö tartá fenn emlékét memoires-jaiban, az 1705-ik év végénél, midőn az ecsedi vár fekvését oly élénk szemlélhetőséggel rajzolván, az Opos nevével egybekötött sárkányregéről megemlékezik, ekként : »A hírneves Báthory-ház egyik ága Ecsedről vevé előnevét, s e vár a családnak apai nagyanyám (Báthory Zsóíia, II. Bákóczi Györgyné) személyében történt kihaltával, reánk szállt örökül. A Báthoi'yak czímerében három sárkányfog látható, e szörnyeteg testével körttlgyürüzötten. A hagyomány szerint ugyanis, mikoron a seythák ez országban megtelepedének, egy az Opos-nenizetségből származó szittya vitéz egy sárkányt ölt meg e helyen, a hol aztán ezen várat, avagy inkább házat emelé; mert csak néhány századdal később (I. Károly alatt, 1311.) erődítetett az meg. A vitéz ama hőstettéért a »Bátor« nevet nyerte. Emlékezem, коду a kincstárunkban őrzött ritkaságok között láttam egy buzogányt (»un marteau d'armes«) melylyel a, hagyomány szerint Bátor Opos a szörnyeteget megölte volna ; azonban e fegyver kicsiny volta igen kétessé teszi a hagyományt.« r) íme, az Olaszország múzeumaiban s Bécs, Prága, München, Nürnberg, Coeln és később Páris gyűjteményeiben sok régiséget, sok lovagkori fegyvert látott mű- és fegyverismerő fejedelem már határozottan kételkedik a hagyomány — vagy legalább a hagyományos buzogány valódiságában, ámbátor ősei és a nemzedékről nemzedékre szállt ódon rege iránti pietasból föleleveníti ezt.2) x) »Histoire des ReVol. de Hongrie,« V. köt. 284. 1. (Hága, 1739.) 2) II. Rákóczi Fereuczröl más tényekből is tudjuk, hogy élénken érdeklődött a, régiségek s művészi becscsel bíró darabok iránt. így pl. midőn 1706. nyarán Nyerges-Újfalunál a Dunaparton sánezokat hányatván, római emlékkövekre akadt: franczia hadmérnöktiszteivel fölfejté azok feliratait s megtudá belölök, hogy e helyen már Marc-Aurelian császárnak hídja és hídfő-erődje volt. Parisban pedig különösön gyönyörködött az orléansi lierczegnő caméa- és éremgyííjteményében.