Századok – 1885

I. Értekezések - SZ. S.: Bethlen Gábor ifjúságából

86 l'ÀRCZA. része, minden vidéke természeti, társadalmi és történelmi szempontból alaposan meg leend vizsgálva és ismertetve.« S a »régészeti és ethnographiai múzeum« felállítása mellett buzogva a szemrehányás és buzdítás hangján kiált fel : »s mi semmit sem akarnánk felmutatni összeszegyiijtve azokból, melyek hirdetnék a hajdan élt kornak fényét, és a mire intenek a dicső várak Sztrecsnótól Beczkóig, ködbe burkolt romjaikkal ! ? Gyűjtsük össze mindazokat, melyek jellemzik a talajt, melyből a felszínre kerültek, melyek vezérfonalat nyújthatnak megyénk múltja és jelene megismertetésében. Reménylem, hogy nem fogjuk bevárni az időt, midőn már a várromok puszta kőhalmokká váltak ; templomaink az értelmetlenség által elcsúfíttattak ; midőn a szemes külföldi vagy belföldi szakkedvelő mindent, a mi még némi régészeti becsesei bírt, összevásárolt, vagy külföldi szatócsoknak eladott, hogy nekünk ne maradjon más hátra, mint az, hogy utódaink rideg közönbösségröl vádoljanak bennünket. Nem fogjuk bevárni az időt, midőn maholnap csak a szájrólszájra jövö hagyományból fogjuk tudni, hogy megyénk mily gazdag volt törtenelmi emlékekben, melyeket, hogy meg nem óvtunk, az idő vasfoga sem kiméit.« A megye lelkes közönsége magáévá tette az indítványt s a /sáinbokréthy Emil alispán elnöklete alatt Charusz László, Mednyánszky János, Némák János, Janovszky László és Turzó Miklós megyei bizottsági tagokból egy bizottságot küldött ki, melynek előterjesztésére a megyei közgyűlés kimondta : hogy Trencséumegyének »egyes, vagy több író által kidolgozott monographiáját megbírálás végett elfogadja ; a benyújtott müvet jónak, tudományos színvonalon állónak találván — kiadó hiányában — a megye saját költségén kiadja ; végre a monographic egy, esetleg több szerzőjét utólagosan megállapított tiszteletdíjjal fogja jutalmazni.« A »régészeti és ethnographiai muzeumot« illetőleg végzésbe ment »hogy a megye közigazgatási tisztviselői, Trencsén sz. kir. város hatósága, a megyebeli lelkészek egy szétküldött tájékoztató tárgymutató nyomán, az ide vágó tárgyak és leletek gyűjtését és átadását szorgalmazzák és ezeket a megyei alispáni hivatalhoz, vagy egyenesen a trencséni kir. kath. főgymnasiumhoz, hol ezen tárgyakat elhelyezni és külön leltározni fogják — beküldjék.« Trencséninegye példája követésre méltó, s hogy talál utánzókra, erről a megyék erős hazafias szelleme kezeskedik. B. S.