Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - IV. közl.

98 TÖRTÉNETI CONFIRESSUS. társadalmak szervezete és élete s ennek rejtett törvényei - - ezt nevezi Guizot a történet physiologiájának. Láttuk, hogy mit nevez a történelem pliysionomiájának. »Az anatom és physiolog gyanitanák-e milyen az ember, lia soha élve nem látták volna?« A történelemre alkalmazva pusztán a két előbbeni módszer segítségével »látjuk-e az egyéni, lelkes vonásokat? Elvonúl-e előttünk az emberi végzet és cselekvőség látványa? Pedig ez kell, mert azok a tények, melyek most holtak, egyszer éltek ; ez a múlt jelen volt ; és ha újra nem azzá válik előttünk, ha a holtak fel nem támasztatnak, akkor nem ismerjük őket, nem tudjuk a történetet.« Ez életteli szinnek felidézése, ez a Guizot által elkeresztelt physiouomikai képesség ; tegyük hozzá : ez a történelmi ábrázolás művészete. Humboldt »lebendiger Hauchnak« nevezte s e két szóval találóbban megérzékitette a dolog lényegét egy kötetnyi fejtegetésnél. Guizot a Savigny »Geschichte des Römischen Rechts im Mittelalter« czimü halhatatlan művének ismertetése alkalmából fejtegette a fentebbi képletes elméletet. A német s angol irodalom tanulmánya és behatása a franczia szellemi mozgalmak vezérembereire mindenkor sokkalta nagyobb volt, mint azt külföldön, a franczia közönség tömegének egyoldalú nationalismusa mellett, általán feltételezni szokták — de talán soba nem volt nagyobb mint a restauratió, s az orleansi régimenek irodalmi és művelődési virágkorában. Irodalom-történeti szőrszálhasogatás lenne most kutatni, vájjon Guizot közvetlenül Humboldt tanulmányából merítette-e a fentebbi osztályozás eszméit. Annyit azonban bizvást constatálhatunk, liogy az tárgyilag nem egyéb mint ama mély német gondolkodó eszméinek foglalatja, Guizot egyébiránt bírálván a Savigny nagy jog- és culturtörtéuelmi munkáját, kiváló elismerésben részesiti a »történelmi anatómia« legmagasabb igényei szempontjából is; de megtagadja tőle azt, mit a történelmi physiologia kiván és még inkább azt, amit ő »élő physionomiának« nevezett— se részben annyira megy, hogy egy angol szóval élve — mert szerinte megfelelő franczia kifejezés nem létezik — »misrepresentation«-nel, a tények hamis színben való feltűnésével vádolja Savignyt — a mi szelíden szólva, némi szegényes bizonyítási kísérlet daczára, Guizot úrnak alanyi felfogása fog maradni örökre. Egyébiránt Guizot, a történész és statusbölcsész, épen a történelmi módszer szempontjából a legkiválóbb és legtanulságosabb példányok egyike. О a müveiben szétszórt módszeri elmélkedéseket positiv történelmi alkotásokban nagyrészt meg is valósította ; a mit a módszeri speculátió embereinek elenyészőn csekély töredékéről lebet mondani. Hanem ereje túlnyomólag az