Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - IV. közl.

TÖRTÉNETI CONGRESSÜS. 73 nek kell tekintenünk az időt, liogy a királyi pecsétek új kiadására gondoljunk. Aránylag sokkal jobban, sokkal hívebb rajzokból ismerjük a hazai pecséttan másik terét, az egyháziak és világiak pecsétjeit. A káptalanok és conventek pecsétjeinek sorozatát, a mint azt Jerney a Történelmi Tár II. kötetében összeállitá, számos pótló közlemény bővíté ki ; a legnevezetesebb egyházi méltóságok pecsétjeit, melyek szép véseteiknél fogva a sphragistikai emlékek közt műbecsre nézve a legértékesebbek, s kiváló régi családokét és városokét stb. jobbára megismertük. Helyesek, szükségesek voltak és lesznek mindig e közlemények, a míg ismeretlent tárnak elénk, de ideje egy lépéssel tovább menni, egy Corpus Sigillorum létesítéséhez ; erről azonban alább. A történelem segédtudományai közül kettő : a genealógia és a czímertan újabb időben szép lendületet vett hazánkban, s e tekintetben kétségtelenül az alig három év óta működő Heraldikai és Genealógiai Társaságnak is van érdeme. Mindkét tudomány inkább gyakorlati, mint elméleti téren mozog, s inkább van hivatva ismereteket összehalmozni, mint elméleteket, rendszereket teremteni. Kedvencze régen mindkettő soknak, s többé-kevésbbé foglalkozott vele mindenki, a ki előtt családjának múltja nem közömbös. Mint tudomány azonban mindkettő azóta kezd virágozni, mióta a levéltárak megnyíltával és diplomatariumok megjelentével hozzáférhetővé lett az auvag, melyből a heraldika is, de kivált a genealógia táplálkozik. A mi az előbbinek régi irodalmát illeti, kevés termékkel találkozunk, mely a kísérlet színvonalán felül állana. Páriz-Pápai Ars Heraldicá-ja. ezen 1698-ban megjelent kis könyvecske, úgyszintén Schmeizelé, compilatio, csak a legszükségesebb tudnivalók gyűjteménye, a külföldi, német és franczia rendkívül gazdag heraldikai irodalom termékeiből összeszedve. Palma értekezése a magyar czímerről s alkatrészeiről inkább históriai dolgozat, melyet az újabbi, Ivánfié, egészen háttérbe szorított ; ebből e kérdést egészen tisztázva látjuk. Legélénkebb volt még a heraldika terén éppen a magyar államczímer felől felmerült, s részben polemikus természetű irodalom, melyben Horvát Istvántól kezdve napjainkig úgy szólván minden jelesebb czímer-értőnk részt vett ; s a vita, bár kisebb arányokban, napjainkig sem némúlt cl. Nagy haszna volt ennek heraldikai tekintetben ; megismertetett az államczímer összes phasisaival, előadta alkatrészeinek fejlődését ; úgy, hogy a vita alapján előttünk áll annak egész múltja, s jövőben használandó helyes formája. A heraldikának elméletét, s a mennyire e csupa convention és kivételen alapiiló tudománynál lehet, szabályait, alkalmazva