Századok – 1885

I. Értekezések - SZ. S.: Bethlen Gábor ifjúságából

TÖRTÉNETI IRODAI,ОМ. melyeknek elsejét maga a püspöki székváros képezé, mely méltán alkothatott külön kerületet templomainak és papjainak sokasága miatt. A tizedlajstrom e városban a székesegyházon kívül nem kevesebb, mint tíz egyházat s hetven világi papot nevez meg névszeri nt, ide nem számítva a szerzetes rendeket. Az esperességek pedig a következők voltak: bihari, homorogi, kalotai, köleséri, békési és szeghalmi. Valamennyi közt a püspöki székváros, nemcsak terjedelménél fogva, hanem a benne uralkodó emelkedettebb szellem és műemlékei miatt méltán az első helyet foglalta el. Székesegyháza, melynek ötvenkét oltárát emlegetik a kútforrások, a legnevezetesebbek egyike volt az országban. Alapját sz. László vetette meg, minden században bővítettek, változtattak rajta úgy, hogy az első egyháznak egy köve sem maradt meg : míg végre az új épület is romba dőlt ; csak hetekig tartott ásatások hozták legújabban egyes részeit újra napvilágra. Részletesen és érdekesen ismerteti a szerző a templom korszakait, ismerteti annak fénykorából reánk maradt drágaságait és ereklyéit, melyek közül nem egy méltán okozott feltűnést a minapi ötvösműkiállításon. Fejtegetéseit mindenütt sikerűit illustratiók kisérik, melyek a munkának díszét és érdekét nagyban emelik. Sz. László egyházának régi szerelvényeiről két leltár tanúskodik. Ezek az Ecsedben talált egyházi ruhákat, ékszereket sorolják föl. Aváradi egyház régi kincseinek egy része, igaz, tűz áldozatává lett ; de azoknak más részét, megmentendő a pusztúlástól, a Báthoryak ecsedi várában helyezték el. S hihetőleg nagyrésze azon kincseknek, melyek Forgách Ferencz esztergomi érsek kérésére Forgách Zsigmond kassai kapitány által az ecsedi várban 1615-ben összeírattak, váradi eredetű. A másik jegyzék ugyanezen kincseknek két évvel utóbbi összeírása, egykori tulajdonosaikat is felemlítve. Nagyon sok darabnál a jegyzék összeállításakor már nem volt megállapítható, egykor mely egyháznak voltak tulajdonában. Mennyi lehet ezek között váradi eredetű. Az első jegyzék magyar nyelvű, s így mint nyelvemlék is kiválólag érdekes, a sok műszó miatt, melyek benne említtetnek. Különben a gr. Forgách család levéltárában, mely néhány év óta a Nemz. Muzeumban őriztetik, található. Pár év előtt pontos felvilágosító jegyzetekkel egyik szaklapunkban meg is jelent s onnan veszi át azt szerzőnk szórói-szóra, az eredeti jegyzetekkel egyetemben. Arról a váradi püspökség történetének érdemes szerzője nem tehet, hogy a közleménybe egyes hibák csúsztak be, melyeket az újra kiadás alkalmával igen könnyen ki lehetett volna igazítani. így a jegyzék fejezetében azt olvassuk, hogy az összeírás : Praesente item duobus castellanis, inprimis Benedict о