Századok – 1885
I. Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: Magyarország belállapota 1680. - II. közl.
MAGYARORSZÁG ПЕТ,ÁLLAPOTA. 651 bíró betegsége vagy elfoglaltsága, hol más ilyen mellékes körülmény miatt máskorra maradt a bíráskodás. 1663. jan. 23-án a nádor utasította Zemplénmegyét, hogy a peres ügyek elintézését hagyja »ad feliciora tempóra.« Pedig ezek a helyi forumok tartották fenn azt a kevés jogéletet, ami az országban még fenmaradt, miért is az 1649. és 1662-iki törvények a megye bíráskodási jogát polgári és örökösödési pörökben igen lényegesen kiszélesbítették. De mivel ez a forum sem működött szabályszerűen, az igazságügyi mizériák, melyekről a gubernium hivatalos fölterjesztései hajmeresztő képet adnak, legkevésbbé sem szántek meg. Pedig ama nemzedékben a perlekedési vágy igen nagy mértékben ki volt fejlődve s nem vont neki korlátot a perlekedés roppant költséges volta sem, miről az egykorúak gyakran keserves panaszszal tesznek említést. Maradt fenn költségjegyzék is több. így 1669-ben Zemplén megye alispánja egy nemes embert, aki egy másiknak hat talléron vett kutyáját letartotta s kiadni vonakodott, violentia miatt 100 frtra itélt. A költségért és fáradságért pedig 40 tallérban — 60 forint — marasztalta el.2) Költséges volt tehát az igazságszolgáltatás. De ez lehetett legkisebb hibája. Nagyobb csapás volt az, hogy egyáltalában alig működött. Az egész intézmény fogyatékos volt a legnagyobb mértékben s igazságszolgáltatási viszonyaink 1680. körűi a magyar nemzet állapotának egész sanyarúságát visszatükrözik. Igazságügy és közigazgatás a legszorosabban egyesítve volt azon időben s úgy összeforrott, hogy mihelyt az egyiket jellemeztük, ismerjük a másikat is. Azokat a nagy feladatokat, melyeket ma a népoktatás, az egészségügy, a kulturélet terén teljesít, a közigazgatás akkor még kevéssé ismerte. A szorosabb értelemben vett közigazgatás legfőbb feje a nádor s midőn ez állás szünetelt, a pozsonyi gubernium volt. Adóügyi tekintetben a megye még a királyi kamarával állt összeköttetésben. Katonailag azonban az egyes országrészek főkapitányai, valamint a területükön lévő várak kapitányai is, közvetlenül érintkeztek a megyével. Zemplénmegye levéltára. 3) Zemplénmegye levéltára.