Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - II. közl.

600 A LONGOBÁRDOK dalom magvát, a hajdani Daciát, Ardarich gepidái választották hazájokúl. Nekik volt legnagyobb részök a hűn birodalom halomra döntésében, nekik jutott az oroszlánrész. Gepidia az (lit folyótól a Tiszág, a Dunától a Kárpátokig terjedt, sőt a mai Szerémség is gepida birtok volt. A magas virágzást ért Dacia római korbeli építményeinek tönkretevésében, melyeket a vandal és góth pusztítás még meg nem semmisített, a gepidák is rövid itt lakásuk ideje alatt (453—567) bizonyára segítségére voltak az enyészetmunkájának. Pannóniának egykor müveit földjén fel-fellobbant még a rómaiság utolsó szikrája. Mai hazánknak mintegy ötödrésze, a Dunán-túl, keleti Ausztria egy keskeny szalagja Bécscsel együtt, továbbá Szlavónia- és Horvátország a régi határőrvidékkel és Krajnának a Száva felső folyása körüli csúcsa mintegy a 31. hossz, fokig : ez volt Pannónia akkori területe. A keleti gótliok három fejedelme, az Amalok véréből való Vandalar fiai : .Valainer, Theodemer és Videiuer osztoztak és uralkodtak fölötte. Azon nem is négy évtized alatt (454—488), míg itt időztek s Italiába költözködtek, pusztító hadjárataikat gyakran emlegetik az évkönyvek. A gepidáktól északra, a Kárpátok lejtőin a borulok vad törzse tanyázott. Szintén nagy szerep jutott neki a bún háborúban. Különben x'endkívül nyugtalan természetű volt; nincs a világon nép, mely több földet bekóborolt volna a heruloknál. Alig hogy feltűntek a Dnieszter mellékein, már a Rajna partjain is ott látjuk őket; ép úgy feldúlják Görögországot, mint a hogy rabolják Spanyolországot s Italiában csakúgy otthon érzik magukat, mint Scandináviában. Az a rajz, melyet Procopius ad rólok, vitéz, de vad ábrázolatban tűnteti fel őket, Nyugot felől érintkezett földjök a longobárdok birtokaival. Az osztrák Duna mellékein, körűlbelől Linztől Bécs határáig (de cz már Pannóniához tartozott) Rugiland feküdt, melynek kis népe a rúgiak, szintén germán törzs, e földet választá lakóhelyül. A Dunától délre Noricumban még meglehetős erőben pezsgett a római élet. A rugiak ariánusok voltak, a noricumbeli rómaiak catholicusok. Gisa, rúg királyné, Feletheus neje (kit Fe va néven is ismer a történelem) mindent elkövetett, hogy ezeket is az árián hitre térítse. Kínozza, sanyargatja őket s általában a rúg királyok politikája oda irányúi, hogy a gazdag római elemet lehetőleg kiszipolyozzák. Székhelyök Favianae, melynek holfekvése máig sincs kiderítve. Némelyek Bécsnek »Wien« nevét keresik benne s ezzel azonosítják.1) ') A Favianae ( Vita S. Severini) alak mellett még Fafiana (Not Imp. Maunertuél Germania stb. Lipcse, 18'JO. 639. 1.) és Febianac (U. o.