Századok – 1885

I. Értekezések - Dr. BOROVSZKY SAMU: A longobárdok vándorlása - II. közl.

A LONGOBÁRDOK VÁNDORLÁSA. második közlemény. VI. Hogy mely vidékeken vonúlt keresztül a dél felé költöző longobárd nép, arra nézve a három legrégibb és legmegbízhatóbb nemzeti kútforrásra kell támaszkodnunk. Az Origó szerint : Megindúltak a longobárdok és elérkeztek Golaidába és azután megszállották aldionokként Anthaibot és Bainaibot, sőt Burgundhaibot is.1

) A Chronicon Gothanum szerint : A longobárdok legelőször Scatenaugában, az Elbe folyó partján foglaltak új lakóhelyet. Azután harczok közt elérték Szászországot s azt a helyet, mely Fatesprunának neveztetik. Ezen a vidéken a mi ősatyáink hosszú ideig laktak és sokfelé viseltek háborúkat. Innen hadaikat a beovinidek országába vezették, hol mai napig is láthatók még Wacho király házának és lakásának nyomai.2) Paulus Diaconus szerint : A longobárdok éhségtől kényszerítve, elhagyták Scoringát, (hova Scandináviából mentek) és Mauringába költözködtek. Mauringából is kivándorolván, Golandába értek, hol, úgy mondják, hosszabb ideig maradtak. Azután néhány évig Anthaibot, Ban-1) Et moveruut se exhinde Laugobardi, et veneruut in Golaidam, et postea possiderunt aldonus Anthaib et Bainaib seu et Burgundaib. 2) Seatenauge Albiae fluvi ripa primis novam habitationem розиеrunt ; sic deinde certantes Saxoniae patria attigerunt, locus ubi Patespruna cognominantur ; ubi sicut nostri autiqui patres longo tempore asserunt habitasse, et in multis partibus bella et pericula generarunt. Unde in Beowinidis aciem et clauses seu tuba clangeucium ad suam proprietatem perduxerunt ; unde usque hodie praesentem diein Wachoni regi eorum domus et habitatio apparet signa.