Századok – 1885

I. Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: A „Kalandos” társúlatok

572 MAJLÁTH BÉLA. haláláig 32 frtot ad két részletben, halála után pedig végrendeletileg, a társulatnak »Cháth« nevü königsbergi bányáját hagyományozza. Ezen oklevél 1347. évben kelt. Hogy az egyházi férfiak által alapított ezen confraternitások, fraternitás, s a német kalandos bruderschafttal egy és ugyanazon vallási intentiókból keletkeztek, és hasonló értelműek voltak a magyar kalandosokkal, bárha első keletkezési idejükből csak annyiban gyanítható, a mennyiben gyülekezéseiket a hónapok kalendáiban tartották, de már a XIV. század első felének vége felé okiratilag kimutatható, hogy ezen fraternitások közhasználati elnevezése »Kalandosok« volt, természetesen nem azon értelemben, mint ez mai nap dívik. Ezen kifejezés tudtomra okiratilag legelőször a liptói plébánusok által 1348.J) évben alapított társúlat megerősített szövegében fordúl elő, a hol mondatik : »Uni-versitas plebanorum ecclesiarum rectores de Liptow inter eos quondam confraternitatem vulgariter Kalandos nomiuatain stb. a liptói plébánusok és egyházak rectorainak egyeteme, magok között testvéri társulatot alakítanak, mely közönségesen »Kalandos«-nak hívatik. Ezen kalandos szövetkezés átveszi szőrűi szóra azon alapigéket, melyek az 1298. évben megújított szepesmegyei kalandosok töredékes szabályaiban találtatnak s Chanad esztergomi érsek megerősítő oklevelében, 40 napi bűnbocsánatot ad azoknak, kik bizonyos napokon az úr asztalához járúlnak, és a társúlatra kiközösítési jogot ruház azok irányában, kik a társúlat illetve az egyház javait jogtalanúl elfoglalnák és bitorolnák. Ugyanazon liptói kalandos társúlatra vonatkozólag közöl Fejér2

) még egy oklevelet 1357. évből, mely csodálatos módon szórúl szóra ugyanaz, mint az 1348. évi, holott pedig tudvalevőleg Telegdi Chanád már 1351. évben meghalt, s ugyanez évben Monoszlói Miklós esztergomi érsekül íratik, tehát a most idézett 1357. évi oklevélnek vagy évszáma hibásan olvastatott Fejér által, vagy pedig hamisítvány az s tévútra vezette az említett közlőt, Alapszabálya ezen társúlatnak is ismeretlen, minthogy azonban alapeszméje azonos a szepesmegyei plébánusokéval, hihető, hogy az keletkezésének első századaiban egyházi és vallási ügyek körül forgott,3

) Ténykedéséről a XVI. század második *) Batthyanyi. Leges eeclesiastieae tom. III. pag. 182. Bél. Notitia regni hung, suppl. ad pont II. W. 50. Fejér. Cod. Dipl. torn IX. vol. I. pag. 579. Eredetije a m. nemzeti ínuzeumban. 2) Fejér. Cod. Dipl. tom IX. vol II. p. 694. 9) Fr. Vilm. ; Századok 1879. e. f. IV. f. 343. 1.